Magyar szellemkatonák és börtönsziget
Megjelent Margittai Gábor és Major Anita Szamár-sziget szellemkatonái című kötete a közelmúltban, mely az első világháborús hős magyar katonáknak állít emléket.
Az első világháború után több ezer katona, köztük rengeteg magyar soha nem tért vissza abból a szardíniai hadifogolytáborból, melynek történetét kutatva írta meg a Szamár-sziget szellemkatonái című könyvet Margittai Gábor és felesége, Major Anita. Az északnyugat-szardíniai Asinara börtönsziget történetét feldolgozó könyvből kiderül, hogy Szardínián, illetve mellékszigetén, Asinarán az első világháború egyik leggyilkosabb haláltábora működött. A nyolcvanötezres fogolylétszámból mindösszesen hatezer hadifogoly térhetett haza a háború befejezése után. A szerzők kifejtik, hogy a legtöbb hősi halott Magyarországról származott.
Margittai Gábor és felesége a világon elsőként járta végig az úgynevezett „halálmars” útvonalát, Belgrádtól Koszovón és az albán hegy- és mocsárvidéken át a szardíniai börtönszigetig.
A könyv bemutatja a borzalmas lágereket, a kiszolgáltatottságot, a kegyetlenséget és a hősi halottak elfeledése mellett egyúttal egy kalandos történeten keresztül igyekszik megvilágítani az Osztrák-Magyar Monarchián belüli nemzetiségi kapcsolatokat.
A kötet több mint három éves kutatómunka eredménye és csak első része az Asinara-projektnek. Decemberben ugyanis Budapestről indul egy nemzetközi vándorkiállítás, amely a terveik szerint Magyarország és a Kárpát-medencei magyarlakta városok után a balkáni „halálmars" útvonalát is bejárva jut majd el Szardíniára. Major Anita rendezésében pedig egy ötven perces dokumentumfilm is készül.
Az első világháború után több ezer katona, köztük rengeteg magyar soha nem tért vissza abból a szardíniai hadifogolytáborból, melynek történetét kutatva írta meg a Szamár-sziget szellemkatonái című könyvet Margittai Gábor és felesége, Major Anita. Az északnyugat-szardíniai Asinara börtönsziget történetét feldolgozó könyvből kiderül, hogy Szardínián, illetve mellékszigetén, Asinarán az első világháború egyik leggyilkosabb haláltábora működött. A nyolcvanötezres fogolylétszámból mindösszesen hatezer hadifogoly térhetett haza a háború befejezése után. A szerzők kifejtik, hogy a legtöbb hősi halott Magyarországról származott.
Margittai Gábor és felesége a világon elsőként járta végig az úgynevezett „halálmars” útvonalát, Belgrádtól Koszovón és az albán hegy- és mocsárvidéken át a szardíniai börtönszigetig.
A könyv bemutatja a borzalmas lágereket, a kiszolgáltatottságot, a kegyetlenséget és a hősi halottak elfeledése mellett egyúttal egy kalandos történeten keresztül igyekszik megvilágítani az Osztrák-Magyar Monarchián belüli nemzetiségi kapcsolatokat.
A kötet több mint három éves kutatómunka eredménye és csak első része az Asinara-projektnek. Decemberben ugyanis Budapestről indul egy nemzetközi vándorkiállítás, amely a terveik szerint Magyarország és a Kárpát-medencei magyarlakta városok után a balkáni „halálmars" útvonalát is bejárva jut majd el Szardíniára. Major Anita rendezésében pedig egy ötven perces dokumentumfilm is készül.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból