Ebben a hónapban ünnepeljük a reformációt, és október 31-én volt, hogy Luther Márton 1517-ben kifüggesztette a wittenbergi várkapura vitairatnak szánt 95 tételét. A több, mint 500 évvel ezelőtti eseményre való emlékezés kapcsán három kötetet kínálunk olvasóinknak, felekezettől függetlenül.

Kép forrása

Luther, a kritikus és derűs

És hiába telt el fél évezred, a mai napig keverik mifelénk, magyarhonban is a történelmi, egyháztörténeti definíciókat. Ma sem ismert sokaknál, hogy Luther Márton katolikus szerzetes volt és nem kilépett, hanem kitagadták a katolikus egyházból, amikor 95 tétele publikálásával rávilágított egyháza tévelygéseire. Az október 31-ei, egykori wittenbergi nap Luther első számú tettére, illetve magára Luther alakjára irányítja a figyelmet. A róla elnevezett magyar kiadó az 500. évforduló alkalmából a nagy reformátor írásos életművének jelentős részét foglalta könyvsorozatba. Ennek egyik része volt a híres Asztali beszélgetések, mely vaskos kötetet erősítendő egy könnyebben fogyasztható változatot is kiadtak, mégpedig Luther megmondja címmel egy válogatást Luther asztali beszélgetéseiből. A zsebkönyvváltozat tulajdonképpen jó értelemben vett mazsolázás a már említett nagy összefoglaló kötetből. A kiadvány egyik célja hasonló, mint nagyobb változatáé: nemcsak Luther Márton közvetlen hangnemben tanítványaival és barátaival, családtagjaival folytatott eszmecseréiről ad számot, de visszaadja azt a derűt, sőt humorérzéket és életkedvet, mely a 16. századi egyházvezetőt jellemezte.

Kép forrása

Luther és a reformáció tudósok és művészek szerint

Egy évvel a reformáció 500. évfordulója után mutatták be A lutheri reformáció 500 éves öröksége című könyvet. A Fabiny Tibor, aki számos egyházi és oktatási intézménybeli rang és beosztás tulajdonosa, szerkesztőként olyan tanulmánykötetet állított össze, melyben egy tudományos előadássorozat részei egybefűzve olvashatók. Ezt fejelte meg izgalmas fórumbeszélgetés írott változatával. Az említett sorozat az 500. évforduló esztendejében indult, és havonta tartották az Evangélikus Országos Múzeum alagsori előadótermében, így állt össze a 12 +1 részes könyv. A kötetben az egyház, a tudomány és a művészet egy-egy jeles képviselője fogalmazza meg tanulmányában reformációval kapcsolatos gondolatait. A fejezetekben olyan témákkal foglalkoznak a szerzők, mint Luther, Bach és a zene, A lutheri reformáció mint művészettörténeti probléma, Luther paradox teológiája és Hamlet, a wittenbergi teológus,  Luther és az éneklő egyház, Reformáció és ünnep: Hogyan lett október 31-e a reformáció kezdetének évfordulója?, Luther bibliafordítása(i) és hatása az újfelnémet nyelv kialakulására, Luther, Kálvin és az istentisztelet, Asztalközösség: Ízelítő a gasztroteológia tárgyköréből, illetve Közgazdasági gondolatok Luther Márton életművében.

Kép forrása

Hogy látják most Luthert a katolikusok?

Talán az egyik legérdekesebb kérdés, hogy jelenleg miként áll Luther Márton egyháztörténeti alakjához a jelenkor katolikus egyháza. A kérdés megválaszolására ad rávilágítást Peter Neuner Luther Márton reformációja című tanulmánykönyve. A Katolikus helyzetfelmérés az ökumenikus párbeszéd szempontjából alcímet viselő kötet alapvetően arról a komoly erőfeszítést jelentő folyamatról beszél, mely egyrészt a megemlékezés, másrészt az ökumené, a felekezeteket az egy fő pásztor Krisztus nevében való egység jegyében történik, immár évtizedek óta. Ennek egyik kicsúcsosodása volt a reformáció 500. évfordulója nyitóeseményén 2016 október 31-én a svédországi Lundban, ahol a két egyház vezetője leszögezte, hogy „több köt össze minket, mint amennyi elválaszt”, ezért tovább erősítik az ökumenét. A Magyar Kurír katolikus kiadó által mellékelt ajánlószövegben az is olvasható a kötetről, hogy „bizonyos tartózkodás figyelhető meg a közösen osztott teológiai meggyőződések kiemelésében, úgy tűnik, van értelme annak, hogy átgondoljuk Luther Márton ökumenikus jelentőségét.” A kiadvány tömörre vett életrajzán keresztül bemutatja Luther Mártont, és bár nem részletezi a reformátor teológiai nézeteit, de rámutat annak a mai korban felerősödött felekezetek közötti közeledésben való szerepére. A könyv sajátossága, hogy mindez katolikus szempontból, szemszögből láttatja, mégpedig a keresztény egység kialakulásának alapján.