Személyes történetek, nagy történelmi folyamatok

MEGJELENT: 2014. november 17., hétfő | SZERZŐ: László T. András

A Harmadik Birodalom-trilógia születéséről tartott előadást Budapesten Richard J. Evans brit történész, aki annak kapcsán látogatott Magyarországra, hogy műve harmadik kötete is megjelent magyar fordításban. A Cambridge-i Egyetem történészprofesszora az MTA Történettudományi Intézetének budai várbeli épületében tartott pénteki előadásán elmondta: könyve a szélesebb közönségnek szól, nemcsak szakmabelieknek. „Bár egyes vélemények szerint megkönnyebbülés elérni a térképeket, örömmel nyugtáztam, hogy az eladási adatok alapján a könyv valóban komoly érdeklődésre tart számot" – idézte a távirati iroda a hatvanhét éves történészt.

A történelem nem képregény

Elmondása szerint akkor merült fel benne a könyv megírásának ötlete, amikor egy holokauszt-tagadással kapcsolatos rágalmazási perben – a híres David Irving kontra Penguin Books és Deborah Lipstadt ügyben – szakértőként vett részt, és az ügyvéd azt kérte tőle, ajánljon neki egy laikusok által is érthető, de a legfrissebb kutatási eredményeken alapuló átfogó könyvet a nácizmus hátteréről. Az eredetileg egykötetesre tervezett könyvet végül hét év alatt írta meg - mondta, hozzátéve: a viszonylag „gyors” haladásban nagyban segítette a több évtizedes, témába vágó kurzusokon szerzett egyetemi tanári tapasztalat.
Evans hangsúlyozta, hogy nem száraz, akadémiai hangot akart megütni könyvében, hanem elsősorban azt akarta megmutatni, hogy a személyes történetekben hogyan nyilvánultak meg a nagy történelmi folyamatok. Vannak olyan élettörténetek, amelyek mindhárom köteten átvezetnek - tette hozzá. A politikatörténeti szál mellett nagy hangsúlyt fektetett a háttérben meghúzódó kultúr-, társadalom- és gazdaságtörténeti folyamatokra is - mondta, megjegyezve, hogy történészi felfogására nagyban hatott a francia Annales-iskola.
Kiemelte: egyik fő célja, hogy árnyalja azt az elsősorban az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában elterjedt felfogást, amely Hitlert és a németeket mint egy képregény-történet "főgonoszait" ábrázolja, míg a szövetségesek a makulátlan hősök. „Az egyes emberek váltakozó mértékben vállaltak szerepet a Harmadik Birodalom bűneiben, mint ahogy az ellenállásban is. Nem szabad elfelejtenünk, hogy emberi lényekről, emberi történetekről van szó, és a szerepek árnyaltak, gyakran összetettek vagy összemosódottak. Ezért kerülni kell az egyszerű kategóriákat, beleértve a jogiakat is – mint elkövető és áldozat –, és legfőképpen kerülnünk kell a retrospektív morális ítéletet" – fejtette ki a történész.

Trilógia a kezdettől a végig
Evans trilógiája a Harmadik Birodalom katasztrofális korszakának empatikus, éles szemű és lenyűgöző bemutatása. A Harmadik Birodalommal foglalkozó trilógiájának első kötete, A Harmadik Birodalom születése, 2012-ben jelent meg magyarul. A második kötet, A Harmadik Birodalom hatalmon, a hitleri diktatúra időszakát (1933–1939) tekinti át. A harmadik kötet – Antony Beevor szavaival, „történészi remekmű” – a második világháborús éveket (1939–1945) öleli fel. A nagyszabású történeti munka, melyet az olvasók és a szakma is kimagasló elismeréssel fogadott, eddig tizenhat nyelven jelent meg.
Történetének első részében elmeséli, hogy kezdetben csupán utcán randalírozó, szélsőséges és erőszakos alakok bandájáról volt szó, akik azonban alig néhány év alatt egypárti államot tudtak csinálni Németországból, hogy aztán Európa egyik legfejlettebb nemzetét morális, fizikai, kulturális romlásba és kétségbeesésbe taszítsák. Richard J. Evans hatalmas tudásról tanúskodó, igen olvasmányos könyvében ezt a folyamatot mutatja be. Részletesen vizsgálja az előjeleket, okokat és összefüggéseket, majd felteszi a sokakat kínzó kérdést: valóban elkerülhetetlen volt Hitler hatalomra jutása? Drámai módon idézi fel a káosznak, a gazdasági összeomlásnak, az erőszaknak és a megosztottságnak azt a vad forgatagát, melyben a Harmadik Birodalom terrorisztikus uralma megszülethetett.
Impozáns trilógiájának második részében a cambridge-i történész Hitler uralmának azt a hat évét mutatja be, mely 1933-tól, a hatalomra kerüléstől 1939-ig, a második világháború kitöréséig tartott. A politikai, gazdasági és művészeti élet riasztó változásaitól kezdve az oktatáson és az egyházak helyzetén át minden részletet kimerítően elemez: a tények és adatok sorjázását a korszak jelentős német személyiségeinek, emigránsoknak és hétköznapi embereknek, például egy hamburgi tanárnőnek a személyes feljegyzéseiből, naplóiból vett idézetek hozzák emberközelbe. Egy olyan állam képe rajzolódik ki előttünk, amely a hétköznapi élet minden területére erőszakosan rátelepedett, és azt saját céljainak megfelelően alakította át. Evans megmutatja, hogy a nácizmus hatékonyságának kulcsa pontosan a rendszer irracionalitásában és önkényességében rejlik: a gondolkodó elme sehol nem talál fogódzót. A panoramikus képet adó mű döbbenetes erővel mutatja be, hogyan vált az egész lakosság egy gyűlölet emésztette, megszállottan a háborúra készülő diktatúra rabjává. Evans remekül érzékelteti, hogyan tüzelte fel a Führer a németek büszkeségét, miközben katasztrófába vezette őket.
Trilógiájának harmadik és egyben utolsó kötetében a német katonai hatalom felemelkedését és bukását mutatja be: egy egész népközösség mozgósítását egy hódításra, faji leigázásra és népirtásra törő háború szolgálatában. Megelevenednek a háború eseményei és nagy ütközetei, Lengyelország lerohanásától a sztálingrádi csatáig, az 1944. július 20-i bombamerénylettől Hitlernek a bunkerban elkövetett öngyilkosságáig. Az események hátterének, összefüggéseinek világos ábrázolása mellett a szerző külön figyelmet fordít arra, hogy személyes beszámolók, naplójegyzetek segítségével mutassa be, hogyan élték meg a katasztrófa felé sodródó társadalom legkülönbözőbb tagjai a tábornoktól a közkatonáig, a Hitlerjugend aktivistától a középosztálybeli háziasszonyig a háború mindennapjait. Az elbeszélést, leírást és elemzést egyesítő kötet közérthető, lebilincselően izgalmas történet egy társadalomról, mely vakon rohan a pusztulásba, magával rántva szinte egész Európát.

Mi lett volna ha…?
Az MTI által rögzített beszélgetés során felmerült "történelmietlen" kérdésre, konszolidálódhatott-e volna a náci uralom, ha a németek megnyerik a második világháborút, Evans határozott nemmel felelt. Ennek legfőbb okaként azt említette, hogy Hitler a kezdetektől háborúra, méghozzá vég nélküli háborúra készült. „Bismarck háborúi még korlátozottak voltak: kitűzött egy célt, ehhez eszközöket rendelt, majd ha elérte a célt, leállt. Hitler felfogásában a háborúnak nincs korlátja és nincs vége" – magyarázta.
Több kérdés is vonatkozott arra, meg lehetett-e volna előzni a nácik hatalomra kerülését és uralmuk megszilárdulását. Az angol történész szerint a szociáldemokraták és a kommunisták közötti ellentét mellett az is szerepet játszott a nácik felemelkedésében, hogy a legtöbb német alulbecsülte választási győzelmük jelentőségét. „A weimari kormányok átlagos hivatali ideje nyolc hónapig tartott, akkor a náci uralom miért tartana tovább? Ezt gondolhatta akkor sok német" – fejtegette Evans.
Bár Evans műve Magyarország szerepét csak érintőlegesen vizsgálja, mégsem csak a német történelem iránt érdeklődőknek lehet hasznos olvasmány, hiszen harmadik kötetében kitér többek között a német-magyar gazdasági kapcsolatokra, a román-magyar diplomáciai viszonyra, Horthy németbarát politikájára, Magyarország német megszállására, Eichmann budapesti tevékenységére, a kiugrási kísérletre és Szálasi hatalomátvételére is – hívta fel a figyelmet Horváth Sándor, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa néhány nappal ezelőtt az MTI-nek nyilatkozva.
Az angol tudós elmondta azt is, hogy nem először jár Budapesten, és nagyon örül, hogy újra itt lehet. Elismerően szólt a háromkötetes monográfia magyar kiadásáról is.
Richard J. Evans 1998-tól 2010-ig legújabb kori történelmet oktatott a cambridge-i egyetemen, ahol 2008-ban a modern kori történelem Regius („királyi”) professzorává nevezték ki. Az 1724-ben alapított rangos címet többek között a Yale, a Harvard, az oxfordi és a londoni egyetem neves professzoraiból álló bírálóbizottság javaslatára a mindenkori uralkodó adományozza.
A cambridge-i történész trilógiája méltán sorolható az angol nyelven született történeti alapművek közé.




Címkefelhő
Megosztás