Végtelen sorok
A világ legnagyobb, legnépszerűbb, legfontosabb, legkülönlegesebb könyvfesztiváljait bemutató sorozatunk mostani részében hazaérkeztünk, hiszen szeptember 26 és 29 között tartották a Millenárison a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Mivel természetesen ezen az eseményen személyesen is résztvettem, így saját tapasztalat és saját fotókkal illusztrálva mesélhetek, hogy milyen is volt ez a rendezvény.
Végtelen sorok
A 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idei helyszíne is a már jól bejáratott Millenáris volt, ahol most már talán ki is mondhatjuk, hogy lassan szűkös is lesz, bár tény, hogy a rendezvénynek otthon adó létesítmény beltér tekintetében még további helyiségeket adhat át a fesztiválnak. A helyszín alapvetően két részre osztható, kül- és beltér, ahogy közeledünk az épület felé, már kint a mesterséges tavacska partjánál a kisebb kiadók és társszervezeteik, társvállalkozásaik, valamint étel- és italpultok várják az érdeklődőket, illetve az is hosszú évek alatt kialakult hagyomány, hogy jó idő esetén az olvasóközönség az itteni füves területen elheverve lapozza át a fesztiválon frissiben megvásárolt, legújabb szerzeményeit. Dedikáláson kint és bent is folytak, a külső helyszín – köszönhetően az inkább napsütéses időjárásnak – egészen hangulatosra sikerült, az egyes írók, regények rajongói nemegyszer ötven méter körüli sorokban várakoztak a számukra oly fontos autogramokra.
Közhelyek Izlandról
A fesztivál díszvendége Jón Kalman Stefánsson, izlandi író, költő volt, akinek méltán lettek rajongó olvasói hazánkban is. Ezt erősítendő Stefánsson a rangosnak számító irodalmi elismerését, a Budapest Nagydíjat vette át a magyar főváros főpolgármesterétől.
Kalman Stefánsson egyébként, mint kiderült, nem túl tájékozott a magyarországi viszonyokkal kapcsolatban. Beszédében felmondta a fősodratú nyugati média sémáit, s láthatóan elégedett is volt a közhelygyűjteménnyel. Persze a magyar olvasók nem azért kedvelik, mert rólunk, magyarokról sokat tud, hanem azért, mert rólunk, emberekről úgy mesél, hogy meséje magával ragadja olvasóit.
A rendezvény kiemelt programsora volt az Európai Írótalálkozó című rész, illetve az idei fesztivál fókuszában a francia irodalom és annak magyarországi reprezentációja szerepelt. Ez utóbbinak standja és látványos dizájnnal ellátott színpada fogadta az épület fogadótere után a fesztiváltérbe belépő látogatókat. A fesztivál honlapján a szervezők így írtak céljukról: „A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a világirodalom és a hazai szellemi élet kiemelkedő képviselői (25 ország közel 100 neves alkotója, 400 hazai és határon túli magyar író, tudós, művész) részvételével kulturális programok sokaságát kínálja: író-olvasó találkozók, felolvasások, dedikálások, irodalmi estek, könyvpremierek, művészkönyv-bemutatók, kerekasztal-beszélgetések, koncertek, színházi bemutatók, kiállítások, filmvetítések várják az érdeklődőket.” Emellett arról is vallanak bemutatkozásukban, hogy a rendezvény „könyvszakmai és üzleti fórum is, a régió könyvpiaci problémáival kapcsolatos szakmai tanácskozásokkal, konferenciákkal, az olvasáskultúrát középpontba állító előadásokkal.”
Az eltörlés igényével
A hagyomány szerint a belső tér is két nagyobb részre oszlik: a földszinten a hazai kiadók standjai várják a közönséget, az emeletei részen pedig a meghívott országok kínálata volt megtekinthető, illetve ezeknél a külföldi standoknál a könyvek és merchandise termékek mellett előadásokkal is lehetett találkozni.
A szervezőket egyébként több kritika is érte, amiért az orosz és az ukrán standot egymás közelébe helyezték el, illetve – a tragikusan divatba jött eltörléskultúra jegyében – azért, mert helyet adtak orosz patrióta íróknak is a rendezvényen. A bírálók valószínűleg nem értették meg: a szellemi szabadságnak éppen az a lényege, hogy olyanokkal is beszélgetünk, akikkel esetleg nem értünk egyet.
A fesztivál rendezői a legkisebbekről is gondoskodtak, nekik külön kialakított szekció, a Gyerek(b)irodalom nyitotta meg kapuit, ahol gyermekkönyvek népszerűsítése mellett színes programokkal várták a családosan látogatókat.
Egypercesek
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból