Ha vannak ikonná csontosodott zenészek és szerzők, akkor a Kaláka együttes Kányádi Sándorral való kapcsolata mindenképpen az. Szerencsém volt több Kaláka-koncerten is részt venni, és úgy emlékszem, a Gryllus-fivérek minden alkalommal legalább egy Kányádi-verset is előadtak, és legalább egy anekdotát is elbeszéltek a költővel. Bensőséges kapcsolat volt közöttük, nem vitás. 

Kép forrása

Erről a bensőségességről a cédé-melléklettel felszerelt Az elveszett követ című, a verseket és magát a cédét tartalmazó könyvhöz írt Gryllus Dániel-előszó is tanúskodik – ami több mint előszó, már a címe is ez: „Sándor bácsi és a Kaláka (Több mint előszó)”. Például a méltán híres, egyenesen kultikus versről a Kuplé a vörös villamosról című költeményről ezt írja: „Egy gyerektáborban voltunk együtt – talán 1991-ben vagy 92-ben –, akkortájt írta a Kuplé a vörös villamoshoz című költeményét. Azt mondta, könnyű dolgotok lesz a dal stílusát megtalálni, hiszen beleírtam a címbe.” 

Nem sokkal később pedig meglátjuk, mit tudott írni igen rövid idő alatt Sándor bácsi, és mennyire tisztában is volt a saját munkája értékével – rendkívül szimpatikus minden alkotónak ez a fajta büszke szerzői öntudat: „A CD-hez egy füzetet is kiadtunk a versekkel, fényképekkel. Megkértem Sándor bácsit, írjon előszót a füzetbe. Emlékszem, egy óbudai lakótelepi lakásban szállt meg akkor, és mondta, még nincs kész a szöveg, üljek le kicsit. Vártam, néztem, ahogy az asztalnál ír. Aztán felállt, átadta a papírt, és mosolyogva mondta: »No, ezentúl ezt fogják idézni rólatok…« Így is lett, írásokban, konferáló szövegekben rendre visszaköszönnek a sorok. Most én is büszkén idézem: »A Kaláka együttes elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvebe száműzött, »szív-némaságra« született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti »eredeti dallamot«. Negyedszázad óta művelik ezt e nemes vers-zene-kihangosítást, mindannyiunk, de kiváltképpen a fiatalság örömére. A Kaláka nélkül sokkal kevesebb versbarát volna-lenne a magyar glóbuszon.«” 

És még egy fontos – ha nem a legfontosabb – idézet: „Sándor bácsitól megtanultuk: hazánk az anyanyelv.” 

Az közel 55 percnyi játékidő alatt hangszerelve és énekelve megszólalnak a kötetben található versek, szám szerint 28 (!), köztük a már klasszikusnak számító Faragott versike, Betemetett a nagy hó, Birka-irka, Tarlón túzok lépeget, Három székláb, Dél keresztje alatt és természetesen Az elveszett követ. 

Mivel ez elsősorban gyerekeknek szóló könyv (de nem csak), a komoly felnőttversek itt nem szerepelnek, de azokat is ismeri mindenki, aki egyszer hallotta őket. Gyönyörű, igényes kiadvány, de nem csak a gyűjtők érdeklődésére tarthat számot: ez – meggyőződésem – igenis olyan könyv (és hangzóanyag), amelyik minden gyerekszobában ott lehet, ott kell, hogy legyen, és szólhat reggeltől napestig, amíg a kicsik észrevétlenül, szinte magától megtanulják – pontosabban megtudják – mi a költészet, mi a zene, és micsoda az énekelt vers. 

Az elveszett követ. Kaláka zenéskönyv Kányádi Sándor verseiből. Herbszt Lászkó illusztrációival. Móra Music. Móra Könyvkiadó, Budapest, 2023.