Ferenc pápa kiosztja a világot

Még megjelenése előtt nagy hype-ot kapott Ferenc pápa Álmodjunk együtt című 2020-as könyve. Az ateista hozsanna oka az volt, hogy a megjelenés előtt álló kötetből azokat a részeket idézték, melyekben a pápa a migrációról és a populizmusról értekezik, formál véleményt. Nos, megérkezett a könyv a boltokba, megvettem, elolvastam. Csalódnom kellett, kellemesen. Mindannyiunk Ference közel sem olyan barátságos a politikai kurzusok egyikével sem, mint ahogy azt beelőlegezték. Ferenc okosan oszt ki mindenkit, és szolidaritásra buzdít a szegények és hátrányos helyzetben lévőkkel. De hát Istenem, a pápák már csak ilyenek!

Kép forrása

Minden téren aktív
Az Álmodjunk együtt – Út egy jobb jövő felé című legújabb Ferenc pápa könyv kifejezetten a koronavírus-járvány sújtotta világnak szól. Az 1936-ban, Argentínában született Jorge Mario Bergoglio 2013-tól a római katolikus egyház első embere, s – mint minden pápának, úgy neki is – különösen nagy befolyása van a világpolitikában. Ferenc pápa ráadásul minden eddigi 20. és 21. századi egyházfőnél aktívabb, ami a legkülönfélébb egyházon kívüli és persze azon belüli válságkezeléseket illeti. Írásban sem gyenge, eddig 17 könyve, illetve nagyobb írása jelent meg, ebből ötöt magyarra is lefordítottak. Nem túlzás állítani, hogy Bergoglio most a boltokba került összegzését várták eddig legjobban. Várták hívők és nem hívók, és kapták is. 

Kép forrása

Ideje tenni valamit
Nos, a Szentatya a tőle megszokott közvetlenséggel, akkurátus gondossággal és kíméletlen őszinteséggel fogalmaz Álmodjunk együtt című új könyvében. A bevezetőben említett politikai vonatkozás pedig már az első oldalakon eloszlatja azokat a reményeket, hogy a pápa csatlakozna a kommunista internacionáléhoz, vagy úgy általában a balliberális világtröszthöz. Egy helyen ugyanis pont a neoliberalizmus legtöbbet hangoztatott ideológiai lobogójának számító fogalomról írja kritikusan, hogy „napjainkban – jobban, mint valaha – az a téveszme uralkodik, amely az individualizmust teszi meg a társadalom rendezőelvének.” Az egészet tekintve prológus és epilógus keretébe foglalva három nagy fejezetre osztva elemzi, értelmezi a világot Ferenc pápa a könyvben, melyben az „Ideje a látásnak”, az „Ideje a választásnak” és az „Ideje a cselekvésnek” hármasegységben fogalmazza meg gondolatait. Nem elhallgatandó, hogy azok Austen Ivereigh-vel való beszélgetések során formálódtak meg. 

Kép forrása

Napjaink kurrens témái
A kötet nagy témáit a jelenkor, egészen pontosan az elmúlt évtizedek – úgy tűnik – legnagyobb globális válsága, a koronavírus-járvány, valamint az ökológiai katasztrófa és a világméretű szegénység jelentik. Ferenc pápa ezek mellett kitér a fegyverkezésre és az éhezés, oktatás felszámolására fordított összegek adta feszültségekre, ellentmondásokra, a migráció problémájára, a metoo-mozgalomra vagy akár George Floyd halála kapcsán kirobbant lázadásra is. Ez utóbbinál viszonylag hosszabban értekezik arról, hogy a Black Lives Matter mozgalom tagjai az amerikai történelem nagy alakjainak szobrait döntögetve tévútra kerültek a múlt ilyetén való tagadásával. A Szentatya természetesen minden válságelemet, helyzetet, folyamatot Isten szemüvegén keresztül néz és magyaráz is, mégpedig annak a közönynek ellenében, amely a szerző szerint általánossá vált mára az emberekben. Ferenc pápa így ír erről egy helyen: „Az Úr éppen ellenkezőleg viszonyul teremtményeihez. Ő sohasem közömbös. Isten lényege a könyörületesség, ami ha gyakoroljuk, nemcsak abban áll, hogy látunk és meghatódunk, de cselekvéssel válaszolunk a látottakra. Isten tud, érez, és futva indul keresésünkre.”