Regényes katedrálisok

MEGJELENT: 2020. október 22., csütörtök | SZERZŐ: Kőfalvi Rita

A régi katedrálisok misztikus légköre nem csupán minket, egyszerű látogatókat bűvöl el, de a világirodalom számos jelentős regényíróját is megihlették ezek a festői és titokzatos építmények. Kafkától Umberto Ecón át Victor Hugóig számos szerző választotta egy-egy regényének helyszínéül az építészet eme csodálatos alkotásait, s miközben soraikat olvassuk, szinte érezzük az ódon falak és a tömjén illatát, mintha magunk is a cselekmény részesei lennénk. A párizsi Notre-Dame története jobbára mindenki számára ismert, de kukkantsunk be még néhány, nem kevésbé izgalmas história színfalai közé!

Kép forrása

Szent Vitus, Prága
Ott bolyonghatunk például Franz Kafka főhősével A per utolsó előtti fejezetében Európa egyik legszebb és Csehország minden bizonnyal legjelentősebb templomában. Miközben szegény Josef K. olasz üzletfelére várva bóklászik a homályos székesegyházban, Kafka már-már vérfagyasztó leírásában ismerkedhetünk a fenséges gótikus építmény belső tereivel, ám ha fényes nappal látogatunk el K. úr gyötrődéseinek színhelyére, jóval kellemesebb élményben lehet részünk, hiszen a cseh művészek, köztük Alfons Mucha tervezte színpompás üvegablakokon át beáradó fény látványa talán még Kafka főhősének démonait is eloszlatta volna. Tanulság: ha üzleti partnereinkkel templomban óhajtunk tárgyalni, legalább várjuk meg, míg kisüt a nap!

Kép forrása

Szent Mihály-apátság, Torino
Képzeletbeli kirándulásunk következő állomása nem is egy templom, hanem mindjárt egy egész apátság, méghozzá az itáliai Piemont régió szimbóluma, amely Umberto Ecót ihlette meg. Az olasz író és filozófus feltehetően egyetemi évei alatt járt itt először, s az élmény olyannyira maradandónak bizonyult, hogy később A rózsa neve című izgalmas krimijének egyik fontos helyszínét is éppen erről az apátságról mintázta. Baskerville-i Vilmos és tanítványa, Melki Adso története vérfagyasztásban legkevésbé sem marad el a kafkai műtől: gyilkosság, összeesküvés minden mennyiségben, és mindez természetesen az olasz mesterre jellemző filozófiai eszmefuttatásokkal átszőve. 
A Rózsa neve és a gyönyörű épület kapcsolatának pikantériája pedig két éve teljesedett ki: a renoválási munkálatok során tűz ütött ki a tetőtérben, akárcsak a mű végén, amikor is egy tűzvész semmisíti meg az apátság teljes könyvtárát. A valóságban azonban szerencsére nem történt hasonló mértékű katasztrófa, és az épület relikviái megmenekültek a lángok elől. 

Kép forrása

Santa Maria del Mar, Barcelona
Előbbi kettőnél talán kevésbé ismert ennek a székesegyháznak az irodalmi vonatkozása. A katalán bazilika Ildefonso Falcones barcelonai ügyvéd A tenger katedrálisa című regényében jut jelentős szerephez. A Spanyolországban hatalmas népszerűségnek örvendő kötet Arnau Estanyol kalandos életét, s egyúttal a templom – amely a Nép katedrálisa néven is ismert – építésének történetét meséli el. Ezt az épületet a Ribera kikötői negyed népe emelte saját erejéből, mintegy vetélytársaként Barcelona hivatalos székesegyházának, amely az egyház tulajdonát képezi. Az épület azóta is a város polgárainak birtokában van, akik a kulcsok ünnepélyes átadásával évente megújítják az egyház használati jogát a soron következő esztendőre.
Megosztás

Egypercesek

Csúcsra jár a MEK

Csúcsra jár a MEK

Az előző évihez képest 30 százalékkal emelkedett a nemzeti könyvtár által üzemeltetett online felület olvasottsága

Cserepont szolgáltatást indított az FSZEK!

Még ha nem is vagyunk kint a vízből, de örömhír, hogy újra lehet könyveket kölcsönözni, hála a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár eszes megoldásának

Kürti László Balassi Bálint-emlékkardot kapott

Az irodalmi elismerés másik idei díjazottja Ross Gillett ausztrál költő, műfordító

A képíró, Szalay Lajos

„Ha két grafikus neve marad fenn a XX. századból az utókornak, az egyik én leszek, ha csak egy, akkor Szalay Lajos.”

Stephen King, a mecénás

Kifizeti a diákok által írt könyv mintegy kétmillió forintos kiadási költségét