Régmúltba tekintő

MEGJELENT: 2020. augusztus 14., péntek | SZERZŐ: Magyar Miklós

Augusztus 15-e a Frank Birodalom egyik legnevezetesebb napja: 778-ban ezen a napon szenvedett Nagy Károly (742-814) serege gyászos vereséget Roncesvalles-nál. A csatában halt meg a nemzeti hőssé vált Hruotlandus (Roland) nevű bretagne-i határőrgróf, akinek tettei a francia nemzeti hősköltemény, a Roland-ének alapjául szolgáltak, mely Nagy Károly hadjáratáról és Roland haláláról szól. A költemény végleges formáját 1100 körül nyerte el, ebben az időben a nyugati kereszténység a muzulmánok elleni harccal volt elfoglalva; ezt a problémát vetíti vissza az eposz Nagy Károly korára. Az eposz hőse Roland, ám Nagy Károly mindvégig jelen van mint a szent háború bajnoka, a muzulmánokat legyőző hadvezér, az isteni akarat végrehajtója.  

Kép forrása

A hiteles történet
778 tavaszán a zaragozai emír követei Nagy Károly segítségét kérték uruk számára, aki fellázadt a córdobai kalifa ellen. A szászokkal hadban álló király ekkor paderborni táborában tartózkodott, és mivel úgy ítélhette meg, hogy a szászok nem jelentenek különösebb veszélyt, megindult seregével Hispániába. 778. augusztus 15-én a Pireneusok egyik szűk völgyében, Roncesvalles-nál Nagy Károly csapata katasztrofális vereséget szenvedett. A gyászos kimenetelű csatáról Einhard frank történetíró, Nagy Károly krónikása írta meg a leghitelesebb történetet: „A szászok elleni szakadatlan és fájdalmas harc közepette a megfelelő pontokon (Nagy Károly) helyőrségekkel erősítette meg a határt és átvonult a Pireneusokon Hispániába minden haderejének élén, amit csak fel tudott sorakoztatni; minden város vagy vár, amit megtámadott elesett és egészen a hazavonulásig egyáltalán nem voltak veszteségei; de a Pireneusokon átkeléskor nagy elkeseredést okozott neki a wasconiaiak hűtlensége. Ez a környék nagyon alkalmas a rajtaütésekre a sűrű erdőségek okán, amik fedik. A sereg hosszú vonalban vonult az út keskenysége miatt amikor a wasconiaiak, akik lesben álltak egy nagyon magas hegy tetején, megtámadták az ellátmányt szállító menet végét a hátvéddel és a völgy mélyére szorították őket. A harcban mind egy szálig levágták őket, kirabolták az ellátmányt és a leszálló éj leple alatt minden irányban sebesen szétszóródtak. A vértezetük könnyűsége és a csatamező természete kedvező alkalmat biztosított a wasconiaiaknak, miután a frankok minden szempontból hátrányos helyzetben harcoltak a páncélzatuk súlya és a szabálytalan talaj miatt. Eggihardus, a király asztalnoka; Anselmus, a palotagróf és Hruodlandus, Britannia határának praefectusa sok mással együtt elesett ebben az ütközetben. Ez egyszer nem került sor bosszúra, mert az ellenség oly széles körben szóródott szét a tervei végrehajtása után, hogy nem maradt nyoma a hollétüknek.”

Kép forrása

A Roland-ének
A Roland-ének legismertebb változata az 1835-ben, az Oxfordi Egyetem könyvtárában felfedezett 12. századi kódexben olvasható anglonormann szöveg, amelynek először a Roncesvalles-i ének, majd a Roland-ének nevet adták. Az eposzt Rajnavölgyi Géza hiteles, szöveghű fordításában olvashatjuk.
Azzal kezdődik, hogy Nagy Károly már minden várost meghódított Hispániában, egyedül Marcile, Zaragoza mohamedán ura áll még ellen.
„Károly király urunk a nagy császár
Hispánföldön hét teljes évig járt
bérces tája tengerig reá szállt
nincsen város mi előtte megáll
fal se bástya mi megtörésre vár
csak hegytetőn a Szaragossza vár
Marszil védi istentelen király
Apollint áld Mahometet szolgál
rossz vég éri nem óvja semmi már”

Marcile meg akar szabadulni a szaracénokat hét év óta ostromló frankoktól, ezért üzenetet küld Nagy Károlynak azzal az ígérettel, hogy amennyiben az elvonul seregével, áttér a keresztény hitre. Nagy Károly kikéri vezérei tanácsát. Roland, a király unokaöccse emlékezteti a tanácsot a szaracénok korábbi árulására, és a harc folytatását javasolja. Ganelon viszont, Roland mostohaapja arra hivatkozva, hogy a sereg elfáradt, a békejobb elfogadását ajánlja. Végül Nagy Károly Roland javaslatára Ganelont bízza meg azzal, hogy a háború megszüntetésének feltételeit közölje a szaracénokkal. Ganelon, aki bosszút akar állni amiért Roland őt javasolta a veszélyes küldetésre, elárulja királyát: azt javasolja Marcile-nek, hogy támadja meg a sereg utódvédjét, aminek parancsnokságát tanácsára a király Rolandra bízza. 
„Ganelon úr – szól Marszil ezután – 
Rolandot mondd hogyan gyilkolhatnám?”
szól Ganelon „biz én megmondhatnám:
átkel király Cézár jó hágóján
utóhadát hagyja maga után
ott lesz öccse Roland hős kapitány […]
bármint legyen Roland ott elvész ám”


Kép forrása

Roland halála
Roland csak Olivért, tizenkét társát és húszezer harcost vesz maga mellé, így a pogány sereg hússzoros túlerővel támadja Roland seregét Roncesvalles-nál. Roland hősies harcát számtalan képzőművészeti alkotás megörökíti, melyek közül - a szóban forgó mű mellett - az egyik legérdekesebb egy 15. századi faliszőttes, amelyen Roland neve és kardja, Durendal is fel van tüntetve.
Olivér arra kéri Rolandot, fújja meg elefántcsont kürtjét, ezzel kérjen segítséget Nagy Károlytól. Ő először gyávaságnak tartja a segélykérést, ám a hatalmas túlerő láttán végül mégis megfújja a kürtöt. Túl későn. Nagy Károly hiába siet segítségére, akkorra már Roland tizenkét társa, Olivér és Türpin érsek hősi halált halnak, Roland pedig egyedül marad. Kardját, Durendalt egy sziklán ketté akarja törni, de csak a szikla reped meg. Így fegyverét maga alá rejti, arccal a pogányok felé fordul, jelezve ezzel, hogy hódítóként hal meg. Imádkozik és jobb kesztyűjét az égnek emeli, amiért Isten elküldi fő angyalait.
„jó Roland gróf fekszik fenyő alatt
arcot fordít tekint hispán tájat […]
jobb kesztyűjét terjeszti az úrnak
Gábor angyal kezéből veszi azt”

Roland halála után Nagy Károly Isten segítségével legyőzi a szaracénokat. Ám ekkor egy új, félelmetes erejű ellenség támadja meg, a babiloni emír hatalmas, pogány serege. A kereszténység és a pogányság gigászi küzdelmének vagyunk tanúi. Végül maga Nagy Károly győzi le párviadalban Baligán emírt. Ezek után kerül sor Ganelon megbüntetésére: négy csataló lábához kötözik, így négyelik fel az árulót. Az eposz végén Marsile özvegyét, az igaz hitre térő szaracén királynét megkeresztelik. 
„midőn császár törvényét meghozta
nagy haragját le is lohasztotta
s keresztény lett immár Bramimunda”

Kép forrása

Nagy Károly a chartres-i székesegyházban
A chartres-i katedrális ambulatóriumában látható az 1225 körül, a katedrális építésével egy időben keletkezett színes üvegablak, amely 9x2,22 méteres, és huszonnégy részből áll. Mint minden ilyen műalkotást, ezt is balról jobbra és alulról felfelé kell „olvasni”. 
Az üvegablak egyik jelenete Rolandot ábrázolja, mégpedig egyszerre két epizódot a Roland-énekből. Az előbbi már szóba került: a kép bal oldalán Roland, attól tartva, hogy kardja, Durendal az ellenség kezére kerül, három csapást mér egy sziklára, hogy széttörje fegyverét. A kő kettéhasad, de kardja ki sem csorbul. A jobb oldali jelenetben Roland megfújja kürtjét, de olyan erővel, hogy belehal a megerőltetésbe. Roland lábánál a szaracén hullák darabjai hevernek. A halott − mint a szaracénok mindegyik üvegablakon − hegyes sisakot visel és a pajzsa kerek. Roland két alakja között Isten keze adja áldását a két hőstettre, ezzel szimbolizálva, hogy Roland elnyerte a Paradicsomot. 
A két esemény a Roland-énekből: 
Roland kardja: 
„sújtja Roland az ónix-kő sziklát
acél pendül nem lelsz pengén csorbát”

A kürt megfújása:
„veszi Roland elefántcsont kürtjét
szája öblén hang riad s harsan szét
magos a hegy elnyújtja zengését
harminc mérföld visszhangozza jelét”


Kép forrása

Ki a Roland-ének szerzője?
A Roland-ének utolsó sorában szerepel csak az eposz „szerzője”: „itt ér véget Türoldusz gesztája”. A szerző szó azért került idézőjelbe, mert bár a magyar fordításban a geszta szerzőjeként van feltüntetve Türoldusz, valójában magából a műből nem derül ki, hogy ő szerzője, avagy csupán előadója a Roland-éneknek. Joseph Bédier, aki modern franciára fordította az eredeti szöveget, az utolsó sort változatlanul hagyta: „Ci falt la geste que Turoldus declinet.” A ’declinet’ jelenthette azt, hogy szerezte, de azt is, hogy előadta. Az, hogy Rajnavölgyi Géza lefordította a sort, sem azt nem jelenti, hogy Bédier óta kiderült a szerzőség, sem azt, hogy a fordító nem lenne tisztában az enigmatikus sor kettős jelentésével, hisz erre ő maga is utal bevezető tanulmányában.
Megosztás

Egypercesek

Csúcsra jár a MEK

Csúcsra jár a MEK

Az előző évihez képest 30 százalékkal emelkedett a nemzeti könyvtár által üzemeltetett online felület olvasottsága

Cserepont szolgáltatást indított az FSZEK!

Még ha nem is vagyunk kint a vízből, de örömhír, hogy újra lehet könyveket kölcsönözni, hála a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár eszes megoldásának

Kürti László Balassi Bálint-emlékkardot kapott

Az irodalmi elismerés másik idei díjazottja Ross Gillett ausztrál költő, műfordító

A képíró, Szalay Lajos

„Ha két grafikus neve marad fenn a XX. századból az utókornak, az egyik én leszek, ha csak egy, akkor Szalay Lajos.”

Stephen King, a mecénás

Kifizeti a diákok által írt könyv mintegy kétmillió forintos kiadási költségét