Népzene és népmese felnőtteknek

A 2013 óta létező esztergomi Csillangó Meseműhely új műsor összeállításával, próbálásával tölti a kényszerű pihenőidőt. Ez pedig nem más, mint egy korábbiaktól eltérő, ezúttal felnőtteknek szóló meseösszeállítás, mégpedig Kóka Rozália, bukovinai székely népmesegyűjtő, Egy asszony két vétkecskéje című könyve alapján. A megyében már óvodákban, iskolákban, közösségi helyeken ismerős négyfős csoport terve most az, hogy az új műsort Bálint, avagy Valentin-nap alkalmából, február 12-én mutatják be a városi könyvtárban először. A megvalósulásról persze majd a járványhelyzet dönt, a meseműhely mindenesetre már gyakorolja az új produkciót.

Kép forrása

Youtube
LEJÁTSZÁS


Az eltelt hét év alatt a Csillangó Meseműhely zömében gyerekeknek összeállított programmal lépett fel, de nagyritkán felnőtteknek szóló műsorokat is adtak, így például karácsonyi témában több alkalommal is idősek otthonában. A meseműhely készülő új produkciójának ötlete Kulcsár-Elek Csilla szerint a nyelvezete miatt lett kedveltté körükben, a fonetikusan leírt bukovinai székely, gyimesi- és moldvai csángó népi szerelmes történetek, mesék, mondák, legendák magával ragadó módon, érzékletesen, de minden esetben „virágnyelven” szólnak a különféle szerelmi kalamajkákról, pajzán históriákról. Aki pedig már korábban is hallotta a Csillangó Meseműhely fellépését, az tudja, hogy az előadás motorja a mesemondó, aki dévaványai származása alapján, ízes, magyar, tájszólással teszi feledhetetlenné az akusztikus meséket. 
Az első mese, amit beválasztottak a műsorba, az Ádám és Éva története. Ennek pedig máris ott van az a veleje, ami tulajdonképpen a további mesékben is megvan, vagyis, hogy „miért kínlódik az ember az asszonnyal és fordítva”. A mese szerint Ádám egyedül érezte magát a Paradicsomban, sehol nem találta a helyét és látta a Jóisten, hogy ez így nem jó, ezért bement a műhelyébe és széjjelnézett ott, hogy mi miden maradt a világ teremtéséből. Maradt a macska ravaszságából, a kígyó simulékonyságából, a kutya hűségéből, a tigris kegyetlenségéből, de mivel ez még kevés volt, kivette Ádám oldalbordáját és így lett meg Éva. A mese folytatása talán kitalálható, az első emberpár egy ideig békében élt egymással, de aztán a férfi és a nő között egyre nőtt a feszültség, ezért Ádám visszavitte a Jóistennek Évát, akit többször is visszafogadott a Teremtő, de aztán végül megmondta Ádámnak, hogy a nő legyen csak nála, egyezségre kell jutniuk, mint emberpár. 
A műsor zárómeséje a címadó, az Egy asszony két vétkecskéje lesz, melyben egy idős asszony az élettörténetét mondja el, benne a tanulságot is: „A világon a legnagyobb dolog a szerelem, mert ha nincsen társad, vagy szeretetlen társsal élsz, akkor olyan, mintha örökké homályban volnál. Ha van kit szeress és téged is szeretnek, magad virág vagy, örökké süt reád a nap.” A műsor fontos része a zene, melyet a formáció muzsikusai illesztenek a mesékhez, természetesen népzenei ihletettséggel. De honnan a „csillangó” név?
Kulcsár-Elek Csillát még az ezredforduló tájékán az Esztergomi Klubszínpadnál láthatta először a közönség. Később, amikor óvónőként kezdett el dolgozni, mesékkel is foglalkozott, illetve ekkor alakult ki az azóta honlappal is bíró Csillangó Meseműhely is, melynek tagjai a mesemondó Kulcsár-Elek Csilla mellett Tóth Zsuzsi énekes, citerás, furulyás, csellós Kurucz Betti hegedűs és Kéner Orsi énekes, brácsás, gardonos. A Csillangó név, melyet Tóth Zsuzsi talált ki, hangzása miatt lett a meseműhely neve, de utal a mesélő Csilla nevére is.