Boldogok, akik olvasnak

Egy olaszországi kiadó által nemrégiben végzett felmérés szerint már évi három könyv elolvasása is az életminőség drasztikus javulását eredményezi. Ennek részben az az oka, hogy bővül az olvasó ember szellemi kapacitása, másrészt növeli a boldogságérzetet, csökkenti a stresszt, valamint nyitottabbá, elfogadóbbá tesz mások iránt. 

Kép forrása

Az olvasás pozitív hatásai
Az említett kutatás kétmillió ember bevonásával zajlott, amelyben többek között arról kérdezték a résztvevőket, mennyire érzik boldognak magukat. A felmérés eredményeinek összegzésekor kiderült, hogy azok, akik legalább három könyvet elolvasnak egy évben, boldogabbnak vallották magukat nem olvasó embertársaiknál. Azoknak a nyolcvanhét százaléka, akiknél az évente elolvasott könyvek száma meghaladta a hármat, úgy nyilatkoztak, hogy emberi kapcsolataik jobb minőségűek, valamint, hogy saját személyes fejlődésükben is javulást tapasztaltak, amely az esetek hetvenöt százalékában a munkával, illetve tanulással kapcsolatos előrehaladásukban is megmutatkozott. 

Kép forrása

A könyvek és a stressz
A legmeglepőbb eredményt azonban a stresszel összefüggésben állapították meg a kutatást végzők. Azoknál ugyanis, akik évi három-öt könyvet olvasnak ki, a stresszszintje átlagosan hat és fél pontig, míg a több mint hat könyves „teljesítményt” felmutatók esetén csupán négy és fél pontig emelkedett. A legzaklatottabbnak azok bizonyultak, akik mindössze egy könyvön rágják át magukat évente: az ő átlagpontszámuk hét egész nyolctized volt a felmérés szerint.
Az egyesült királyságbeli Sussexi Egyetem kutatói szintén végeztek vizsgálatokat a témában, s az olasz felméréshez hasonlóan arra jutottak, hogy az olvasás átlagosan hatvannyolc százalékkal csökkenti a stresszt.

Kép forrása

Mit mondanak a szakértők?
A kaliforniai Berkley Egyetemen ugyancsak kutatják az olvasás hosszú távú hatásait. Az amerikai kutatók arra jutottak, hogy az olvasó emberek nemcsak okosabbá válnak, de könnyebben sajátítanak el új szavakat, valamint fejlődik véleményformálási és -kifejezési képességük is. Ráadásul azáltal, hogy a különböző történetek szereplőivel azonosulunk, empátiás készségünk is fejlődik. 
Bátran kijelenthetjük tehát, hogy az olvasással nemcsak magunknak szerzünk örömet, de közvetlen módon hozzájárulunk ahhoz, hogy a világ jobb, kellemesebb élhetőbb hely legyen. Ha tehát odahaza netán valaki rosszallását fejezné ki, amiért „már megint könyvekre költöd a pénzed!”, vagy baráti körödben rónának meg amiért az esti buli helyett az esti olvasgatást választod, büszkén és lelkifurdalás nélkül tudathatod a kötekedővel, hogy a világbéke eljövetelén dolgozol, s az olvasás békeapostoli szolgálatodhoz okvetlenül szükséges.

Forrás