Van egy kedves, bohém barátunk, aki immár ötször nősült, de non plus ultra, hogy ötödjére harmadik felesége ikertestvérét vette el. Ehhez vagy Richard Burtonhöz képes Mikszáth Kálmán a kanyarban sem volt azzal, hogy kétszer vette el ugyanazt a nőt. Az irodalomtörténet most viszont már hálás is a kétszeres nejnek, akiről Praznovszky Mihály könyvet jelentetett meg Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései címmel.

Kép forrása

A 19. századi neves író kétszeres felesége memoárja először 1922-ben jelent meg. A szerkesztő Praznovszky Mihály irodalomtörténész, muzeológus, a Mikszáth Kálmán Társaság elnöke pedig arra vállalkozott, hogy ebben az új kiadásban, ebben az új változatban egyik alapvető kutatási területe, Mikszáth Kálmán, illetve a Palócföld minél inkább kidomborodjon a kortárs olvasók előtt. A sokszoros díjas szerző tehát kísérőtanulmánnyal látta el Mikszáth feleségének, leánykori nevén Mauks Ilona Mária visszaemlékezéseit. A könyvben persze vannak olyan részletek, melyek kis túlzással meglepetésként hathatnak a legendás író magánéletével kapcsolatban. Különösképpen igaz ez arra a sokak által tárgyalt, elemzett korszakra, melyben a húszas évei végén járó, akkor csak pályája elején tartó Mikszáth feleségül vette Ilonát, de házasságuk rosszul indult, nem sikerült a szegénységből kijutniuk, Mikszáth szüleit elvitte a kolerajárvány, majd szétköltöztek. Ekkor a férfi, szégyellve sanyarú sorsukat, megüzente távolban lévő nejének, hogy már nem szereti és mással él, mire a korábban a válás ötletétől vonakodó feleség beadta a derekát és a válópert. A történetet eddig főként az író szemszögéből ismerhette a szélesebb közönség, most azonban ennek a különösen nehéz periódusnak a másik szemszögből való elbeszélését is megismerhetjük. Mikszáth sem írhatta volna meg találékonyabban a megoldást, pár év múltán a férfi mégis sikeres és ezáltal tehetős lett, így újra megkérte kedves kezét, újra megházasodtak, s tisztázódott a régi gebasz, mindvégig egymáséi voltak, egymást szerették. A könyv egyben egy különleges nézőpontból, a 19. század második felének és a 20. század első éveinek sajátságos krónikája, látlelete, a korszak nagy alakjainak szerepeltetésével. Mauks Ilona Mária 16 évvel élte túl férjét, így visszaemlékezései a teljes Mikszáth-pályát végigkísérik, melynek során olyan alapművek elkészülésének körülményeiről kaphatunk autentikus információkat, mint például a Különös házasság, az A sipsirica, az Akli Miklós története, A Noszty-fiú esete Tóth Marival, A fekete város vagy A nénai bárány.