Hogyan lehet egy 21. századi gyerekből olvasót nevelni?

MEGJELENT: 2018. február 5. | SZERZŐ: Várfalvy Emőke

Az olvasás nem trendi. Legalább is ha megkérdezünk egy tetszőleges általános vagy középiskolást, szinte biztos, hogy ezt a választ adja. Főleg, ha az illető fiú. Pedig olvasni jó. A kérdés az, hogyan lehet ezt a mai kamaszoknak eladni? Ami már biztos, hogy nem Jókai a megoldás. De akkor mi? Erről folyt izgalmas eszmecsere a HUBBY január 25-26. között tartott gyerekirodalmi konferenciáján. 
Várfalvy Emőke beszámolója testvérlapunk, a moderniskola.hu felületén jelent meg. 


Kép forrása

Két „de”, két kapaszkodó
„Jókait mentsük meg vagy az Y generációt?” –  tette fel a kérdést az egyik előadó, Lombosi Anikó. Ez a mondat szerintem kiválóan összefoglalja napjaink magyar irodalom tanításának dilemmáját.
Mert ugye mi a helyzet?
Vannak az olvasás-rajongó, kultúrtérben szocializálódott, hagyománytisztelő magyar tanárok, és velük szemben a digitális bennszülött, vizuális tartalomfogyasztásra berendezkedett, extralázadó, ingerzabáló kamaszok. Ez kb. egy Marianna-árok mélységű szakadékot feltételez a beszélők között, és itt igazából abba is lehetne hagyni a téma taglalását, de…
Szerencsére van egy de, mert gondolkodó emberek között mindig van egy de, amiben meg lehet kapaszkodni.
A január 26-i Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott előadások egy részét hallgattam meg, és ezek alapján úgy, látom, nem is egy, hanem két „de”, két kapaszkodó van: az irodalomtanítás élményszerűvé tétele és a kortárs gyerekirodalom beemelése a tananyagba.
Jó, tudom. Ez az a spanyolviasz, ami már legalább annyit lett rágva, mint a Pál utcai fiúk gittje. De nézzük meg jobban. A „finomra puhított megoldástapasz” azért nem működik, mert az elmúlt években jobbára megmaradt az elmélkedés és a sopánkodás szintjén. Mi, magyarok mindkettőben profik vagyunk, így a hatékonyság érdekében célszerű lenne tovább lépni: a cselekvésre.
És van egy jó hírem! Gerillaszinten már tovább léptünk. Erre láthattak a PIM-ben összegyűlt, témára nyitott magyartanárok kiváló esettanulmányokat.

Kép forrása

Bekerülni egy mesébe
Tyukászné Kerekes Petra például bemutatta alsós osztályának másodiktól negyedikig tartó olvasásra nevelő programját. Ez nagyon komolynak hangzik, pedig a gyerekek biztosan piszkosul élvezték, a rengeteg mozgásos, kreatív, tantárgyakon átívelő feladatot, melyek mind egy mesetéma körül forogtak. A srácok kvázi benne éltek a történetben. És mi lehet izgalmasabb egy gyerek számára, mint bekerülni egy mesébe?
Pokornyi Orsolya könyvtárosként arról beszélt, hogy lehet az erkölcstan óra az olvasóvá nevelés egyik támogatója. Hogyan lesz a könyvekből először kedves ismerős, majd barát? Hogyan segíthetik az olvasásélmények a gyerekek konfliktusainak feltárását és megoldását, mindezt úgy, hogy legalább annyira nem veszik észre az olykor fájdalmas lélekgyógyítást, mint a kisgyerek a kockacukorra csöppentett gyógyszer kellemetlen ízét.
Gombos Péter az igazi „kemény dió” felsősökről beszélt. Hogyan lepődtek meg attól, hogy az órán elemzett költemény igazából egy pop-sláger szövege, hogyan segítheti a drámajáték a szövegértést, mennyire nem ördögtől való (sőt, kutatási eredményekkel alátámasztott) ötlet bevinni a suliba a minőségi fantasy-t, sci-fi-t és képregényeket. Mennyire gyorsan szokássá, sőt várt szórakozássá válhat az olvasás, ha nem kötelesség, hanem a játékosság oldaláról fogjuk meg – ez a „Dobj el mindent és olvass” program. S hogyan lehet „elcsalni” a könnyen értelmezhető, otthonos kortársakon keresztül, a klasszikusokhoz a mai tiniket.
Pásztor-Csörgei Andrea könyvtáros, drámapedagógus rávilágított, hogy a felsősöknek szánt kortárs könyvek kínálata a legszűkebb. Ez talán nem véletlen, hiszen nekik a legnehezebb gyerekkönyvet írni. Az előadó rámutatott mennyire fontos figyelembe venni, milyen nagy változásokat él át ez a korosztály, mennyire érzékenyek, s mennyire nehezen fogadják a nagyon is fontos segítséget. Pedig itt is jó eszköz lehet a könyv, a jól megírt kamaszregény. Csak jusson el a srácokhoz.  A felsősöknél fontos tudni, hogy nagyon kritikusak és nem csak önmagukat, de a világban való viszonyítási pontokat, és a megbízható személyeket is gőzerővel keresik. A nemi különbségek egyre szembetűnőbbek lesznek a hormonváltozások által és ez a könyvválasztásban is kiütközik. A fiúk a humorral, a lányok az érzelmekkel átszőtt olvasmányok felé nyitottak.
Lombosi Anikó előadása közben kezdtem komolyan sajnálni, hogy nem most járok általánosba, mert emlékeim szerint, az én időmben az volt a leglelkesítőbb egy magyar órán, hogy mindjárt vége lesz. Anikó tanítványai azonban annyira részesei és alakítói lehetnek az óráinak, hogy nem lepődnék meg ha minimum minden második tanítványából könyvmoly lenne. Nézzünk példákat: közös kötelező választás kiváló kortársak közül, meghökkentés, odafigyelés, könyvszelfi, könyvajánló vlogposzt gyártás, borítótervezés.
És ez csak néhány izgalmas feldolgozási lehetőség, amivel a gyerekek nem egy nyűgöt, hanem egy izgalmas témát látnak az irodalom órán eléjük kerülő papírba csomagolt sztorikban.

Kép forrása


Mesélnivaló e-mailben
Az utolsó előadáson, amit hallottam, Pompor Zoltán, a HUBBY elnöke beszélt arról, miért olvasnak kevesebbet a fiúk? Talán nem lesz meglepő: nem ezt látják az apjuktól, nem látszik trendinek és fényévekre van szórakoztatási értékben a videójátékoktól.
Pedig, ha valakikre, az általános iskolás fiúkra nagyon ráférne az olvasás. Több kutatásból is kitűnik, hogy a fiúk szövegértési képessége jóval alatta van a lányokénak, melynek egyik egyértelmű oka a kevesebb olvasási élmény. A szövegértési képesség fontosságát nyilván nem kell bemutatnom. Aki nem érti, amit olvas, gyengébb tanuló lesz és a spirál egyértelműen lefele vezet. A trend nem magyar, világjelenség, ám például Németországban felismerése után azonnal nekiláttak orvosolni.
Tudatosan juttatják el az olvasnivalót már egészen kis kortól a gyerekekhez – például a német apák rendszeresen kapnak mesélnivalót e-mailben a munkahelyükön.
Ha ez túl bizarul hangzik, nézzünk mást: a könyvnagyköveteket. Férfi élsportolók, színészek, véleményvezérek beszélnek róla, mennyire sokat adott nekik egy könyvélmény, arcukat adják a könyvek népszerűsítéséhez.
Sajnos a további előadásokat nem volt lehetőségem meghallgatni – mert az én olvasóvá nevelendő gyermekeim vártak az oviban – de a fentiek is épp elég reményt adtak rá, hogy nem csak az Y generáció, de a kortársakkal karöltve Jókai is megmenekül. Pláne, ha a megvalósító lendület megmarad.

Forrás: moderniskola




Megosztás

Egypercesek

Szavak a végtelenbe

Szavak a végtelenbe

Newton és Darwin közé temették Stephen Hawking hamvait

Ewan McGregor ragyog

Folytatódik a horrorműfaj egyik meghatározó klasszikusa

Elvarázsolt fantasy

A szerző nem szégyelli a műfajt fenekestül felforgatni

Rácsversek és Napharang

József Attila-díjas költő, sikeres közgazdász

Kedvencünk, a Balaton-felvidék

Természeti kincsekben gazdag táj, amely mindig tud újat mutatni

Feliratkozás a hírlevélre

Email