Szabad ezt tanítani?

MEGJELENT: 2017. augusztus 7. | SZERZŐ: Rácz András

Bár Zeit Online közelmúltban megjelent cikke nem mondja ki, azért egyértelmű: a politikai korrektség elvárása ma már olyan rombolást vitt véghez, amihez hasonlót csak az öncenzúrára kényszerített társadalmak közszereplői ismertek. A Darf das in den Unterricht? (Szabad ezt tanítani?) című írás a tanárok teljes elbizonytalanodását tükrözi. 

Cenzúra vagy kritika

Hitler Mein Kampfjának 2016 januárjában megjelent új, 1966 oldalas, történészek által kommentált kiadása bestseller lett a maga nyolcvanötezer eladott példányával, és immár hat kiadásával. Mikor a müncheni Kortörténeti Intézet (Institut für Zeitgeschichte) megjelentette a háromezer ötszáz kommentárt tartalmazó. kritikai kiadását, az oktatásügyi miniszterek, tanáregyesületek, történelem professzorok, de még a Zsidó Központi Tanács (der Zentralrat der Juden) is megfogalmazta véleményét a kiadványról. 
A szövetségi oktatásügyi miniszter, Johanna Wanka és a Német Tanáregyesület elnökének, Josef Kraus azon a véleményen volt, hogy a könyvet be kell vezetni a tananyagba. A Zsidó Világkongresszus szerint viszont felelőtlenség a Mein Kampfot bevinni az iskolába, mivel a könyv szélsőjobboldali eszméket terjeszt, és félő, hogy fogékonnyá teszi a diákokat Hitler ideológiájára. A Mein Kampf maradjon csak “a történelem méregszekrényében”. Igazi cenzúrapárti nézet. De azóta van izgalmasabb fejlemény is. 

Nincs szükség az új kiadásra
Néhány oktatásügyi minisztérium – Alsó-Szászország, Bréma vagy Bajorország – döntése szerint a kommentárokkal ellátott kiadással ajánlott ugyan tanórákon foglalkozni, de nem kötelező. Az előzetes várakozások dacára, nem lehet tudni, hány darab került e kötetekből a tantermekbe. A Kortörténeti Intézet szerint ezt a kérdést azért sem lehet megválaszolni, mert a legtöbb példány nem megrendeléssel kelt el, hanem a könyvesboltokban vásárolták meg őket. Osztályok számára érkező, nagy tételű megrendelések azonban nem voltak. A Filológusok Szövetségének (Deutscher Philologenverband) elnöke, Heinz-Peter Meidinger becslése szerint a Mein Kampf-ra beruházó német iskolák százalékos aránya „egy egyjegyű szám” lehet. 
A lap bemutat pár tanárt is, akik nem használják a könyvet. Peter Johannes Droste egy aacheni gimnáziumban tanít és inkább a tankönyveket és forrásgyűjteményeket használja. „A tankönyvekben mindig is voltak a Mein Kampf-ból kiragadott részletek. Nincs szükség az új kiadásra ahhoz, hogy a gyerekeknek Hitler világnézetéről és a nácik szörnyű tetteiről tanítani tudjunk.” Hasonlóképpen vélekedik Johannes Heinßen is. Az Alsó-Szászországi Történelemtanárok Egyesületének elnöke szerint, attól még nem lesz automatikusan jobb az oktatás, vagy nem feltétlenül lesz érthetőbb a német történelem, hogy beleolvasnak a Mein Kampf-ba. „Ehhez a Mein Kampf egyszerűen túl rosszul és zavarosan van megírva.” 

Politikailag kényes kérdés
Christian Müller egyike azon keveseknek, akik más véleményen vannak. Az Osthofen bei Worms középiskolájában dolgozó történelemtanár szerint máshol van a hiba. 
„Szabad egyáltalán ezt olvasnunk?” – kérdezték a diákjai, amikor bevitte órájára a Mein Kampfot. A gyerekek – a tanárokhoz hasonlóan – nem értik a különbséget: nem a könyv olvasása, hanem az utánnyomása (volt) tilos. (Az is kizárólag szerzői jogi megfontolások miatt.) 
A tanárok el vannak bizonytalanítva – állítja a Heinz-Peter Meidinger, a Filológusok Szövetségének (Deutscher Philologenverband) elnöke is. „Politikailag kényes kérdés! Jobb nem foglalkozni vele!” A Mein Kampf körül kialakult, hetekig tartó viták eredménye az lett, hogy „a tanárok jobban félnek a Harmadik Birodalomból fennmaradt forrásanyagokhoz nyúlni, nehogy valamit rosszul tanítsanak és aztán támadni lehessen őket.”
A tanáregyesület elnöke, Josef Kraus is sajnálatosnak tartja, hogy a történelemtanárok tartózkodóbbak lettek. „Ostobaság elzárni ezt a könyvet a diákok elől. A tanáraink megbízhatóak és óvatosan használnák fel az óráikon” – fogalmaz.
A német történelemtanárok azonban félnek mindentől, ami a történelemkönyvek ellenőrzött szövegén kívül előkerülhet. Még a végén a politikai inkorrektség árnyéka vetül rájuk, még a végén a maguk is a gyanús elhajlók közé kerülnek… 




Megosztás

Egypercesek

Kínai szobrok és festmények a Széchenyi Könyvtárban

Kínai szobrok és festmények a Széchenyi Könyvtárban

Kína több ezer éves kultúrája, mély filozófián alapuló művészete mindig izgalmas volt a magyarok számára

Magyarok a szófiai könyvfesztiválon

Idén tizennyolc magyar könyv jelent meg bolgár nyelven

Üvegfigurák a Radnótiban

Tennessee Williams az Üvegfigurákkal aratta első nagy színházi sikerét

Fagyos harc az Édenben

El sem hinnénk, valójában nem így alakult a történelem

Zárul Békéscsabán az Arany János-emlékév

A kétszáz éve született költő műveiből, önvallomásaiból, levelezéseiből, verseiből láthatnak és hallhatnak részleteket

Feliratkozás a hírlevélre

Email