Tegye a szívére a kezét, kedves olvasó: ön soha nem firkálta össze a tankönyvet? Dehogyisnem! A tankönyvet mindenki összefirkálta. Legfeljebb nem olyan kreatív módon, ahogyan mások. Időről időre felbukkan néhány hasonló fotósorozat, de azokat a képeket, amelyeket a borepanda.com most összegyűjtött, még nem lehetett látni. 

Most, hogy vészesen közel került mindannyiunkhoz a tanévkezdés, indítsuk valami vidámmal a közeledő iskolaidőt! Ez alkalommal a tankönyvekbe firkált diákhumorból állítottunk össze egy kis csokorra valót, a borepanda.com gyűjteményének alapján. Kezdjük is mindjárt valami nagyon ötletessel: hogyan lesz egy kócos hajból, madárfészek (vagy valami hasonló…)

Aztán itt van egy rendkívül ötéletes kompozíció, amelyben néhány jellegzetes mozdulatban látott meg valami egészen mást a kreatív tanuló. Persze bizonyára unalmában nyilván azon is elmélkedett a lurkó, milyen lesz az esti koncerten csápolni, pogózni, vagy mi a csudát csinálni.  

A következő kiegészítéseket bizonyára a tornaórákon elszenvedett kellemetlen élmények ihlették, mint ahogyan az efféle kellemetlenség annyi nagy alkotónak jelentett inspirációt. Hogy mást ne említsünk, mindjárt itt van Karinthy Frigyes, akinek Lógok a szeren című dolgozatából idézzünk is ide néhány mondatot: „Képzeljék el, hogy egy napon ilyen újságcikk jelenik meg a lapokban: Érthetetlen és nagyszerű előadás kápráztatta el tegnap a Vigadó dísztermében összegyűlt álmélkodó közönséget. Egy fiatalember, akiről eddig senki se tudott (itt az én nevem következik) jelent meg a dobogón s »Az élet értelme másodfokú egyenletekben« című előadásban tökéletes francia nyelven, megoldotta a világnak rejtélyét, amin eddig hiába fáradoztak a legnagyobb elmék – s mindezt oly nagyszerű előadóművészettel, hogy a jelenvolt világhírű színészek sírva tolongtak a dobogó felé, hogy kezet szoríthassanak az alig tizenhat éves zsenivel. De az ifjú szerényen és nyugodtan mosolygott csupán, s egy váratlan mozdulattal az asztalra ugorva, kézállásba helyezkedett, majd három salto mortale-t csinálva a megdöbbent közönség fölött, elkapta a feje fölött húzódó vasrudat, és azon szédítő halálforgásokat végezve, átugrott a kilencméternyire elhelyezett kályhára, de úgy, hogy kézállásban maradt azért, s előbbi előadását ebben a helyzetben folytatta, nyugodt és behízelgő modorban, végleg megoldva a nagyszerű problémát..."

Újabb kínos élmény emléke következik. A burleszkfilmbe illő képsorozat nyilván sokakkal esett már meg, vagy sokan láttak hasonló kellemetlenséget. A figyelemreméltó itt a távolkeleti diák lelkes munkája, amivel szorgosan kiradírozta és újra rajzolta a fontos részleteket. Kitartás és ötletesség: lehet, hogy a Távol-Kelet titkát fedezhetjük itt föl? 

Végül a gyermeki fantázia ébredését láthatjuk egy komoly szakember lelkében. A matematikai téma, egy háromdimenziós függvény, illetve annak ábrázolása, minden bizonnyal túl van az általános iskolai tudásanyag keretein. Hogy a felsőoktatás azért mégsem öli ki a gyermeki lelkületet a hallgatókból, azt Patrik (Spongya Bob barátja) feltűnése jelzi. Már csak arra lennénk kíváncsiak, vajon az új alakzatot is függvénybe tudná foglalni az alkotó?