Leszámolás a fehér filozófusokkal

MEGJELENT: 2017. január 9. | SZERZŐ: Rácz András

Az amerikai földrész egyetemein pusztító PC-ámokfutás, immár sikeresen átkelt az óceánon, s London kellős közepén, a British Librarytől alig néhány saroknyira, egészen pontosan a University of London Orientalisztikai és Afrikai Tanulmányok Intézetében folytatta meghökkentő tombolását. Az intézet diákjai azt követelik, hogy filozófiai tanulmányaik során a nyugati, fehér bölcselők helyett afrikai és ázsiai filozófusok kapjanak helyet a tananyagban.  

Az egyetem dekolonizációja

A Yale Egyetem hallgatóinak elméjét megszálló politikai korrektség – amelynek keretében az angol szakos mesterképzős diákok kollektív petícióban kifogásolták, hogy fehér bőrű, hímnemű és testi fogyaték nélküli költőkkel kelljen foglalkozniuk, és úgy vélik, hogy a tantárgy „olyan kultúrát teremt, amely ellenséges a színes bőrű diákokkal szemben” – most az angol egyetemisták is síkra szálltak a sokszínűség mellett.
A hallgatók a „gyarmatosítás strukturális és ismeretelméleti örökségével” való szembenézés jegyében az egyetem „dekolonizációjáért” indítottak kampányt, követelve, hogy a „fehér filozófusokról” csak akkor kelljen tanulniuk, „ha szükséges”, hozzátéve, munkásságukat csakis megfelelő kritikai szemlélettel akarják tanulni, nem megfeledkezve például a „gyarmati kontextusról”, amelyben a felvilágosodás bölcselői alkottak. A nyilatkozatokból az is kiderül, hogy a hallgató önkormányzat vezetőségének egyik legfontosabb célja az idei tanévben az egyetem „dekolonizációja”, valamint a „fehér intézménnyel való konfrontáció”.

Történelemhamisító indulat
Mielőtt végső kétségbeesésbe zuhannánk a PC-ideológia történelemhamisító indulatán szörnyülködve, tegyük hozzá: tulajdonképpen érdekes lehetne egy olyan egyetemi kurzus, amelyik a gyarmatosítás mögött álló filozófiai nézetek feltárásával foglalkozik. Izgalmas lehetne egy olyan stúdium, ami a fehér, keresztény felsőbbrendűség, az európai kultúrmisszió és civilizációexport elméleti alapjait vizsgálja. Ezzel azonban nyilvánvalóan ki is merül a „gyarmati kontextus”, minden további felvetés a valósággal való szembenézés torz elutasítása.
Pontosan erről beszélt az ügy kapcsán a Buckingham University alkancellárja, Anthony Seldon, aki szerint komolyan fenyeget annak a veszélye, hogy a politikai korrektség ellenőrizhetetlenné válik. Szerinte úgy tudjuk megérteni az egykori világot, ha olyannak mutatjuk be, amilyen valójában volt, és nem írjuk át a történelmet aszerint, hogy milyen lehetett volna.

A valóság és a fikció
A rémtörténet előzményéhez tartozik még valami, ami egészen pontosan tükrözi a valóság és a fikció konfliktusát. Az egyetemisták kampánya ugyanis azután indult el, hogy egyetemi oktatók egy csoportja figyelmeztetett, az egyetemeket rákényszerítik: fogadják el a politikai korrektség nevében fellépő, túlérzékeny diákok követeléseit, akkor is, ha azok szöges ellentétben állnak az ésszerűséggel. A brit kormányzat ugyanis olyan felsőoktatás reformot tervez, amelyben az egyik legfontosabb szempont a hallgatói elégedettség lenne.
Az oktatók többsége persze a józan tudományosságra hivatkozik a PC-indulatokkal szemben. Az Intézet vallási és filozófiai tanszékének vezetője, Erica Hunter szerint a hallgatói önkormányzat nézőpontja „meglehetősen nevetséges”, és ő maga határozottan visszautasítja, hogy azért ne tanítson bizonyos filozófusokat és történészeket, mert éppen divatja van ezek kitaszításának a filozófiatörténetből. Hasonlóan fogalmazott a diákok követelése kapcsán Sir Roger Scruton filozófus. Ő úgy véli a követelések „tudatlanságra” utalnak. „Ha úgy gondolják, létezik olyan gyarmati kontextus, amelyből Kanttól a Tiszta ész kritikája eredeztethető, szívesen meghallgatom” – tette hozzá némi gúnnyal.
Mindazonáltal rossz érzéseink nem múltak el. Erősen kérdéses, hogy az egyetemi tanárok józansága önmagában meg tudja-e fékezni az újra és újra meginduló PC-hadjáratokat.   


Megosztás

Egypercesek

Elhunyt Brian W. Aldiss sci-fi író

Elhunyt Brian W. Aldiss sci-fi író

Fontos érdemeket tulajdonítanak neki a brit sci-fi fejlődésében

Felderítés a Frontvonalak után

Megtartotta az első rész minden erősségét, de még több lélegzetelállító bevetéssel és szívszorító drámával találkozhatunk a regényben

Újraindul a zsebkönyvtár

Az sorozat a világ- és magyar irodalom „kötelezően ajánlott” műveit adja közre

Csillogó mementó

Nógrádi és gömöri népmesék

Százharminc kézzel írott levél

Kalapács alatt Yeats és Olivia Shakespear szerelmes levelei

Feliratkozás a hírlevélre

Email