Tények és módszerek

MEGJELENT: 2015. február 16. | SZERZŐ: Müllner Nándor

Minden évben diákok ezrei kergetik az álmot, hogy egyszer csak beszélni fognak. Elmennek külföldre és egyedül fognak boldogulni, ráadásul le is nyűgözik a nyelvtudással nem rendelkező honfitársaikat. Mert a tudás hatalom. Nincsen még egy olyan iskolában elsajátítható készség, amely annyi kézzelfogható pozitív előnnyel járna, mint a nyelvtudás megszerzése. Kell nekünk, vágyunk rá… Mi állhat az utunkba?
(Nyelvtanuló kalauzunk második részét olvassák)

Nem olyan, mint a matek

Két ellenségünk van, az idő és önmagunk. Ugyanaz, ami a legszebb a nyelvek elsajátításában, a legnagyobb hátránya is – ha valaki nem sajátította el az alapokat jól, annak nagyon (sokszor túlságosan) nagy nehézségekkel kell szembenéznie később. És talán emiatt abba is hagyja a tanulást. Na, akkor tényleg kidobta a pénzt és az energiát az ablakon.
Sajnos a nyelvtanulás nem olyan, mint a matek, ahol, ha nem is tudunk gyököt vonni, attól még a geometriához kiválóan érthetünk. Minden héten tanulni kell, elsajátítani az adott leckét, mert nem tudhatjuk előre, hogy mi épül az adott tananyagra. Angolból például soha nem kellett passzív szerkezetet használnom, így gondolkodás nélkül kihagytam az arab tanulásom fázisából ezt a szakaszt… és majdnem évismétlés lett a vége. Maradjunk ennyiben. Feltétel nélkül bíznunk kell a kiválasztott tanárunkban (legyen az tanfolyam- vagy magán-), hogy tudja, mire lesz szükségünk, és nem ad le feleslegesen semmit. De amit megemlít azt meg kell tanulni!

Mindegyik hasznos, de…
Na, itt jön az unalom és kétségbeesés. Ki lehet-e hagyni ezt a lépést? Az otthoni magolást? Az interneten rengeteg eszköz, program és egyéb kering, amelyek használatának segítségével (állításuk szerint) erre a kérdésre egy bátor igennel lehet válaszolni. Én azonban egy kicsit szkeptikus vagyok.

Igen, én is elhittem már a hirdetéseket, megszereztem a „relaxa” kazettákat, regisztráltam a „duolingo”-n és bőszen installáltam a „Rosetta Stone”-t. A hatalmas konklúzió, amit levontam pedig ez: mindegyik hasznos, de önmagában édeskevés. Az audio CD-k csodálatosak a maguk nevében – a szókincsem hihetetlen ütemben fejlődött és bizony néhány hasznos kifejezés is aktivizálódik a fejemben egy-egy ismert szituációban. Viszont ha nem tanultam volna nyelvtant előtte… soha nem értettem volna meg, mi történik, és soha nem tudtam volna a szituációhoz igazítani, vagy akár csak kiegészíteni a megtanult mondatokat. Előtanulmányok nélkül csak egy szöveget tanultam volna be (viszonylag könnyen), de csak néha tudtam volna hasznosítani a belém vésődött párbeszédeket – hiszen Chopin kazettáról régóta nem beszéltem társaságban. Mindazonáltal szavakat tanulni nagyon egyszerűen lehet vele, de ez, úgy hiszem, édeskevés. Hallottunk már valakiről, aki filmeket nézve megtanult koreaiul? Na, ugye.


Egy udvarias program 
   
A másik két alkalmazás közül én inkább az utóbbit, a Rosetta Stone-t favorizálnám, és írnám le élményeimet vele kapcsolatban. Az egyik legjobb tulajdonsága, hogy majd minden nyelv megtalálható a programjában (természetesen a magyar az egyik kivétel), három szinten, a kezdőtől egészen a profiig próbálhatjuk ki magunkat. A program írást, olvasást és hallott szöveg értését is tanítja, de igény szerint bármelyiket ki lehet hagyni.
Tanítás helyett talán a gyakoroltatja lenne a helyes kifejezés, mert egy programról van szó (habár nagyon udvarias fajtáról). Ez azonban nem változtat a tényen, hogy a módszere a folyamatos ellenőrzés és ismétlés, amellyel garantáltan egy életre belénk veri a példamondatok nyelvtani szerkezetét. Igen, ezzel leginkább a problémás nyelvtant lehet megtanulni, és egy-egy feladatsor elvégzése után (még nem sikerült kiderítenem, hogy hány van, de szemmel láthatólag monumentális anyagról van szó) egy nem túl nagy, de aktív és helyes! nyelvtudásra tehetünk szert. A feladatokat ráadásul képekhez írták, így a vizuálisan könnyebben tanulók igényeit is kielégítheti.

Hagyományos módszerrel, fele annyi idő alatt
Mindkét módszer „félkarú óriás”. Véleményem szerint effektíven csak a kettőt együtt lehetne jól használni – de kinek van ideje napjában több órát egy-egy nyelv tanulásával foglalkozni? Senkinek. A diákoknak meg pláne. Sajnos túl sokszor kell meghallgatni egy fél órás szöveget, hogy megtanuljuk azt, vagy kitölteni egy feladatot, hogy a nyelvtan automatikusan jöjjön a nyelvünkre. Tapasztalatból tudom, hogy a hagyományos módszerrel fele annyi idő alatt el lehet sajátítani azt a tudást, amelynek a tanítását ezek az eszközök végzik. Viszont azt tudjuk, hogy leülni és tanulni a legegysíkúbb dolog a világon. Az embernek kell a változatosság! Ha mindenképpen tanulni akar, akkor próbálja ki az összes módszert, és kombinálja őket! Mostanában úgyis a köredzésekre esküszik mindenki. A komolyság mellett üde szellőként fog hatni minden játékos feladat, a halott szövegek pedig kevésbé tűnnek majd együgyűnek és unalmasnak, mintha csak arra támaszkodnánk. Így nem fogja megunni őket. De igen, szükség van a hagyományos tanulásra is. Így már csak egy jó tankönyv hiányzik…







Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Kódexek a neten

Kódexek a neten

Digitálisan is elérhetők az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár kódextöredékei

Virtuális Frankenstein-fiú

Mutasd a profilod, meg nem mondom, ki vagy

Tinik Szobabiciklivel

Tinédzserek forgatnak filmet Stephen King Stationary Bike című novellájából

Kifutóra a vasfüggöny mögül

Három év után új könyvvel jelentkezett a népszerű szerző

Tudta Ön, hogy a múlt disztópiájában él?

Tömegkultúráról és annak szubkulturális gyökereiről, élvhajhászásról és össznépi tébolyról