Unortodox – A másik út – podcast kritika

Miután testileg és lelkileg is a fájdalom lett a sorsa, egy tizenhét éves zsidó lány elhatározza, hogy megszökik a haszid közösségből. A Deborah Feldman megrázó történetét feldolgozó Netflixes miniszéria számos ponton eltér az eredeti önéletrajzi regénytől, és túlzottan átcsap a neoliberalizmus propagandafilmjévé. Géczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró rendesen két pártra szakadt az Unortodox elemzése kapcsán. A Magyarországon is best seller-ré vált könyv után most itt a több szempontból is alternatív változattá formált filmes adaptáció.

Kép forrása

Spotify
LEJÁTSZÁS


Apple Podcasts
LEJÁTSZÁS


Könyv-Kult Bibliopod
LEJÁTSZÁS


A 2020 Filmodüsszeia két állandó podcastere ezúttal a következő kérdésekre keresi a választ. Mennyiben tér el az eredeti regénytől a filmes változat? Miért tartotta a rendező fontosnak, hogy ne az eredeti önéletrajzot vigye filmre? Mit tudunk meg a filmből a szatmári haszid zsidó közösség mindennapjairól? Valóban belelátnak a nézők ennek a zárt vallási rendszernek a lényegébe? Elítélhető-e az a szabályok szerint kialakított élet, melyben olyan fájdalmakkal kell élnie a nők jelentős részének, mint a filmbeli Esty? Miért választott a filmrendező egy negyvenöt kilós törékeny, különleges kisugárzású nőt a film főszereplőjének? Miért volt fontos, hogy az Unortodox miniszéria másik fő színtere ne az eredeti helyszínen, hanem Berlinben játszódjék, ahol egyfajta neoliberális propaganda környezetbe érkezik meg a menekülő főhős? Mennyire életszerű a mélyen vallásos zsidók viselkedése, melyet a filmben láthatunk? Ki válik a megtekintés után a leginkább rokonszenvesnek a filmben: a fájdalmai elől menekülő lány, a vallás betartását szorgalmazó haszidok vagy a Esty leszbikus édesanyja, aki ugyancsak Berlinben él?