Horror-Shakespeare, a mindenes

Bizonyára sokan kíváncsiak a Terminátor, immár franchise szériává bővült filmek legújabb darabjára, amire a kézjegyét újból James Cameron tette, aki az eredeti történetet is megalkotta. Ezzel majdnem egyidőben újból a mozikba került a második rész 3D-ben, ami a kultusz non plusz ultrája. A vizuális élmények mellett azonban arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az eredeti történet könyv formájában is megjelent.

Kép forrása

Halálosztó papíron
1984-ben az első Terminátor film, ami hazánkba Halálosztó címmel érkezett, külföldön is szép sikert ért el. Az eredeti forgatókönyvet a már említett James Cameron írta Gale Anne Hurd közreműködésével, ez szolgál alapjául a bemutatást követően megjelent regénynek, amit az akkor még elég tejfölösszájú Shaun Hutson rakott össze. Nem is akárhogyan. Általa a karakterek megelevenedtek, sokkal többet tudhatunk meg a gépeket megkreáló cégről, valamint a főszereplők karakterei is kidolgozottabbak, ahogyan az akció vagy erotikus jelenetek is. 
Hutson 1958-ban Hertfordshire-ben született és nevelkedett, 1986 óta pedig Buckinghamshire-ben él és ír. Az iskolából elég rövid idő után kizárták, ezután számos munkát végzett, egyebek mellett jegyszedőként egy moziban, csaposként egy kocsmában, valamint asszisztensként is. Eltérő hivatások, a közös bennük, hogy mindegyik helyről kirúgták. 1983-ban úgy döntött, hogy hivatásos szerzővé válik. Azóta több mint harminc bestsellert írt, valamint rádióknak, magazinoknak és televízióknak is dolgozott szerzőként.  

Kép forrása

Ál- és becenevek
Miután horrorírónak nevezték olyan bestsellerekkel, mint a Spawn, az Erebus, a Relics és a Death day, ráaggatták a „Gore keresztapja” és a „Gore Shakespeare” beceneveket is. És, ha már a nevek szóba jöttek, hadd említsem meg, hogy egy időben Shaun Hutsont nem kevesebb, mint hat álnév alatt szerepeltették, és mindent írt, ami csak az eszébe jutott, vagy amivel megbízták.  A továbbiakban is dolgozik álnevek alatt, azonban azokat már nem teszi közkinccsé. 
Mindezek mellett kizárólag az Internetre írt egy Red stuff című novellát és egy interaktív történetet, a Savages-t, amelyek a hivatalos weboldalán találhatók meg csupán.
Hobbijai közé tartozik a mozi, több mint tízezer filmet látott, és Sam Peckinpah rendező munkáit említi a legnagyobb élményeként. Az utóbbi nem csoda, hiszen Peckinpah valósággal újradefiniálta a filmvásznon az erőszak fogalmát, s Hutson ezt vitte tovább a műveiben. Kedvence még a keményebb a rockzene, amelyek dalszövegeiből könyveiben is rendre idéz fejezetek bevezetéseként. 
A legnagyobb szenvedélye a futball. A Liverpool támogatója több mint harminc éve, hűsége majdnem az őrültséget súrolja. Soha nem hagy ki egy játékot sem, legyen az élőben, akár a televíziója előtt.  Híres egyik kijelentése, miszerint egyszer a Stamford Bridge-en felismerte őt az egyetlen Chelsea rajongó, aki olvasni tudott ... 

Kép forrása

Börtönszerző
Művei közül hazánkban a kilencvenes évek elején jelent meg mindössze három: az Áldozatok, a Foglyok és az Árnyak a belső pokolból teljesen új színt vittek az addig kizárólag Stephen King által uralt piacra. 
Regényeiben naturalista módon tálalja a vadabb jeleneteket is, viszont a szereplők lelkiállapotáról, tetteik hátteréről is részletesen ír. A feszültség mindvégig adott, logikailag is kifogástalan a történetvezetés. Szikárak a történetek, súlyuk pedig sokszor meglepő, nem is csoda, hogy a börtönkönyvtárakban, az elítéltek között nagy népszerűségnek örvend, hiszen Shaun Hutson elvégzi helyettük a piszkos munkát. 
Az említett három mű antikváriumokban lelhető fel. Szomorú, hogy szerzőnk magyarországi karrierje csak tiszavirág életű volt, pedig az ezt követő, közel harminc éves pályafutása azt mutatja, hogy hiba volt kiengedniük a kiadóknak a szárnyaik alól.