„A félelem és rettegés lebénít, vagy kapkodásra késztet” – ez az általános megállapítás számos emberi helyzetre igaz. Alkalmazható az emberiség reakciójára is, amit a klímaváltozás kivált. Erről ír Björn Lomborg dán klímakutató nemrég magyarul is megjelent könyvében. A Téves riasztás újfajta megközelítést kínál: nem tagadja a klímaváltozást, ugyanakkor figyelmeztet a veszélyekre, egyúttal reálisan megvalósítható megoldásokat is felvázol.

Kép forrása

Fenntartható megoldások nélkül

–  A fő oka annak, hogy szél- és naperőműveink lehetnek az, hogy ezek csak akkor működtethetők, ha van a háttérben egy biztonsági energiaforrás arra időszakra, amikor a nap nem süt és a szél nem fúj – ez pedig a gáz – mondta a Dán Környezetvédelmi Értékelő Központ alapító-igazgatója.  A múltban ezek a háttérforrások atom- és szénalapú erőművek voltak, viszont számos – sokszor hibás indokból – ezeket kivezették, és maradt a gáz. Ami már most látható következmény az az, hogy ez rendkívül drága megoldás.

A legtöbben azt magyarázzák nekünk, hogy a nap és szélenergia olcsóbb, mint a fosszilis források. Viszont ez csak akkor igaz, amikor fúj a szél és süt a nap, de, amikor nem, akkor végtelenül drága. Arra a felismerésre kell jutnunk, hogy a klímaváltozás elleni fenntartható megoldások nélkül sehova nem jutunk.

Kép forrása

Okosabb megoldásokra van szükségünk

Ez a helyzet arra mutatott rá világosan, hogy Európa, a rengeteg ígérgetés ellenére energiaellátásának kevesebb, mint 4 százalékát állítja elő szél- és nap alapú forrásokból. A megújuló energiatermelés alapja túlnyomóan fa, amit az Egyesült Államokból importálunk, amiből persze a nap 24 órájában termelhető energia, viszont elégetése komoly szén-dioxid-kibocsátással jár. A valóság tehát az, hogy okosabb megoldásokra van szükségünk a klímaváltozást illetően, a háború Ukrajnában – habár minden egyéb szempontból borzasztó – arra alkalmas, hogy reálisabban gondolkodjunk a klímaváltozásról.

A könyv jó része arról szól, hogy a klímaváltozás még nem jelenti a világ végét – talán ezért is az a címe, hogy Téves riasztás. Van az a felfogás, hogy „Úristen, a klímaváltozás eltörölheti az emberiséget a Föld színéről!”. Az Egyesült Államok elnöke folyamatosan arról beszél, hogy a létünket fenyegető válságról van szó, sokan mások azt állítják, hogy az emberi faj végéhez közeledik. A tudomány azt mondja, hogy a klímaváltozás valódi, az ember hozta létre és lényeges probléma, ugyanakkor egy azok közül a gondok közül, amelyekkel a világnak szembe kell néznie a 21. században.

Kép forrása

Csekély kezelés, meglehetősen drágán

– Ami a kérdését illeti, hogy mi a legjobb út előre: azt látjuk, hogy messze a legjobb a zöldenergetikai innovációba befektetni – nyilatkozta a szerző a Kossuth Rádióban. Hadd bontsam ki; ma azt képzeljük, hogy kezünkben a megoldás, a szél és napenergia, és egyszerűen ezekből az erőművekből kell többet felszerelnünk. A valóságban sajnos az derül ki, hogy így csak költségekbe verjük magunkat, mert az erőművek többségét nem, vagy csak ritkán használjuk, miközben változatlanul rá vagyunk utalva a biztonsági energiaforrásra, mondjuk gázra. Ráadásul ezek csak áramot szolgáltatnak, és az áram pusztán negyedét teszi ki a teljes energiaigénynek. Vagyis az egész problémának egy csekély szeletét kezeltük, meglehetősen drágán.

A gazdagabb országok, mint az európaiak és az Egyesült Államok megengedhetik magának, viszont a probléma jó része a világ többi részéből ered, Kínából, Indiából, Délkelet-Ázsia többi részéből, Afrikából, Latin-Amerikából.