Kertelés nélkül a kertről

Valahogy olybá tűnik, mintha az elmúlt év és annak vége és az új év és annak eleje egy felbolydulás közös halmazában lenne. Ennek ellensúlyozására próbáltam keresni egy kifejezetten megnyugtató témát és örömmel leltem meg az egy.hu kedves válogatásáról szóló cikkét, melyben – ahogy ők címkézik – kerti irodalommal teli könyveket ajánlanak. Nos, akkor, hogy stílusszerű legyek: ássunk a mélyére!

Kép forrása

Halmos Monika január 2-án publikált év eleji könyvszemlézése első részében annak az Alphonse Karr kötetéről ír, aki nemcsak, hogy 19. századi író, de virágkereskedő is volt, ami lényegében megmagyarázza az Utazás a kertem körül eredőjét. Mint az antikvár könyvről Halmos fogalmaz: „Rövid kis szösszenetekben tárja elénk a kert rejtett zugait, bibén hintázó hangyákat, ágon magukat illegető madarakat, virágokat és barátságos fákat. Történeteiben megelevenednek a füvek, szóra nyílnak a virágkelyhek és buja növényvilágban vaskos gondolatokat lelünk.”

Kép forrása

A következő ajánlata Hock János Virágmesék című, ugyancsak antikvár kategóriába tartozó kiadványa, 1931-ből. A kötetben egy hazájától elszakadt evangélikus lelkész foglalja össze kerthez való kötődését. Ebben legnagyobb segítsége egy budafoki kertesgazda, akivel levélváltásuk mentén virágoznak fel a könyv fejezetei. A szemléző ezt írja róla: „Hock János dalol a tavaszról, énekel a szende fehér nárciszról, mesél az orgonafáról, ír füvekről, árvalányhajról, csudát regél a virágokon élő bogárkákról.”

Kép forrása

B. Kéry Ilona: Kertem című 1973-as, tehát továbbra is antikvárnak számító könyvének érdekessége, hogy az a férjével, Borsos Miklós szobrászművésszel közösen épített, szépített kert autentikus históriája. A többi közül éppen ezért válik különlegessé, mert itt a kertépítés szakszerű és speciális fogásai is olvashatók.

Kép forrása

Moldoványi Ákos Kertész legyen, ki boldogsága vágyik című kötetének recenziójában Halmos kiemeli: „Moldoványi Ákos könyvében olyan csuda helyekre pillanthatunk be, mint Agárdy Gábor nyírfákkal árnyékolt fóti birodalma, vagy Antal Imre szentendrei japán cseresznyékkel és birsekkel teli kis kertje. Olvashatunk Benkő Gyula és Benkő Péter íriszekkel pompázó virágágyásairól, és arról a „patkós helyről”, ahol Gobbi Hilda számára a szerelem megteremtődött. Keresztúry Dezső, Medveczky Ilona, Karinthy Ferenc – csupa nagy név a könyvben, akikhez elmehetünk látogatóba a könyv lapjain keresztül.” Tehát ezzel az 1987-ben kiadott kötettel képzeletbeli utazást tehetünk neves művészek kertjeiben, ami lássuk be, mégiscsak különleges élmény.

Kép forrása

Darvasi László Virágzabálók című 2009-es, tehát már kortársnak mondható nagyregénye „egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot”, olvashatjuk az egy.hu szerzője cikkében. Itt is a 19. század dominál, a helyszíne pedig Szeged. A cikkíró figyelmeztetése megszívlelendő: „Nem könnyű olvasmány, de annál inkább szédítő.”

Kép forrása

A sort a kertészmérnök Lechner Judit Fűszeres-virágos kalendárium-a zárja. Erről a kétségkívül leginkább „szakmázó” könyvről így ír a kritikus: „… nemcsak gyakorlati tudnivalók, hanem magvas gondoltok gyűjteménye is ez a könyv, a szelíd megoldások, a természetbe való belesimulás minden ízével.” Ennek megfelelően hívja fel a figyelmet a praktikákra és a poézisra, pátoszra is gondoson ügyelő szerzőre és a kertgondozásban kezdők és haladók számára hasznos kötetre.