„Hűnek maradni az elvekhez és idejekorán felvállalni a végzetet, vagy lemondani róluk és így élni túl?” – teszi fel kérdését a szerző, majd kötetében olyan filozófusok élettörténetét és gondolkodását vizsgálja a témában, mint Szókratész, Giordano Bruno, Hüpatia, Morus Tamás és Jan Patočka, akik e kérdésben mind a halál mellett döntöttek. Egy gondolkodó számára ez a legnehezebb döntés, és hogy ennek mi is a végére járhassunk, megjelent Costica Bradatan filozófiaprofesszor A hős filozófus című kötete a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) által. 

Kép forrása

Nagyobb súlya lehet egy gondolatnak a halál útján?
A könyv a filozófiatörténet tanain keresztül többek között azt is felveti, hogy a gondolkodó saját halálával teljes élete munkáját mélyítheti el jobban a köztudatban, vagy éppen felülírhatja és más megvilágításba helyezhet minden addigi eseményt.  A filozófusoknak életük során folyamatosan ki kell tartaniuk bonyolultan felépített elvrendszereik mellett, ami nem volt mindig éppen sétagalopp. Ha netán az életéért megtagadná eddigi tanításait, az eszme amiért ennyit küzdött, élete értelmével együtt elveszik. Ha kitart mellettük még akkor is belehalhat a nép ostobaságába. Akárhogy is, egy filozófusnak mindig az egyensúlyra kell törekednie, mivel végzetes lehet a számukra, ha bármelyik irányban letérnek az útról. Pontosan ezzel a helyzettel kellett szembesülnie Szókratésznek, Hüpátiának, Giordano Brunónak, Morus Tamásnak és Jan Patočkának is. Életük egy pontján valamennyiüknek választaniuk kellett: vagy hűségesek maradnak elveikhez és meghalnak, vagy megtagadják azt és életben maradnak. A szerző széles körű hivatkozási apparátust felvonultatva érzékletesen mutatja be ennek a döntési folyamatnak a belső vonulatait.

Kép forrása

A halál két rétege
Bradatan először a filozófus találkozását vizsgálja a halál első rétegével. Ezen a szinten a halál még puszta fogalom, gondolat vagy éppen csak metafora. Magasztosan igyekeznek a gondolkodók előre értelmet keresni az eltávozás gondolatára. A második rétegben végül szembesülniük kell a halállal, majd végső próbának kell alávetni magukat és elveiket. A szerző a halál második rétegét Szókratész (Platón és Xenophón szövegeiből) és Morus Tamás esetén keresztül tárja fel. Az első résztől eltérően itt a filozófusok halállal való találkozása már nem a metafizikai spekuláció magasztos régióiban zajlik, hanem a londoni Tower börtöncellájában, vallatóhelyiségeiben, valamint az athéni bíróságon. Ezeken a helyeken jutnak el ugyanis a mártír-filozófusok arra a pontra, ahonnan már nincs visszatérés: elhatározzák magukat, szembenéznek a halállal és felkészülnek életük utolsó próbájára.
A kötet zárásához közeledve külön fejezetben értekezik a szerző a mártír-filozófus létrejöttéről. „Micsoda különös teremtmények – jegyzi meg ironikusan –, még meghalni se tudnak megfelelő hivatkozás nélkül!” 
A konklúzió végül az, hogy „áldozatuk” eredményeként jelentős átalakulás megy végbe a társadalom hozzájuk való viszonyában. Életükben a szélesebb közönség se nem olvasta, se nem szerette őket – most már viszont nem csak olvassák, hanem tanítják, szeretik és tisztelik őket. 

Kép forrása

Itt találod!
Costica Bradatan román származású amerikai filozófus. A Texas Tech Egyetem bölcsészprofesszora és az ausztráliai Queensland Egyetem tiszteletbeli filozófiaprofesszora.  
A hős filozófus című kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.

A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán és podcast-csatornáján (mely elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.