Vége a globalizációnak?

Párizsban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) székházában mutatták be Cséfalvay Zoltán, Magyarország OECD és UNESCO nagykövetének a technológiai átalakulásról szóló, rendkívül izgalmas kötetét. 
    
Kép forrása

A technológia kora
A Kairosz Könyvkiadó gondozásában 2017-ben magyarul A nagy korszakváltás, angolul TECHtonic Shifts címmel megjelent könyv alapgondolata, hogy az 1980-as években kezdődött globalizáció korszaka a 2010-es évek elejére véget ért, és a világ egy új korszakba, Cséfalvay szerint a technológia időszakába lépett. Új típusú gazdaság és társadalom jön létre, amely a megosztáson, a közösségi használaton, a javak és a szolgáltatások közösségi és együttműködő előállításán alapul.
Angel Gurría, az OECD főtitkára megnyitójában rámutatott, hogy a magyar nagykövet „egy nagyon fontos könyvet írt nagyon jó címmel”, amely átfogó képet nyújt a gazdaság előtt álló digitális kihívásról, és olyan aktuális kérdésekkel foglalkozik, amelyek a davosi világgazdasági fórum vagy a dubaji nemzetközi kormányzati csúcstalálkozón is kiemelt témák voltak.

Kép forrása

Korszakváltás éveit éljük
Cséfalvay Zoltán egyebek mellett azt mesélte el a könyvbemutatón, hogy eredetileg az OECD-ben eltöltött időszakáról szóló napló alakult kötetté. Ahogy szaporodtak a bejegyzések, egyre inkább körvonalazódott a szerző előtt, hogy egy korszakváltás éveit éljük. 
A fülszöveg így fogalmaz: „Mikor kezdődik egy új korszak? Amikor a régi fogalmaink már nem működnek, vagy már annyit kell csavargatni rajtuk, hogy egyre távolabb kerülnek a valóságtól. A globalizáció korának fogalmait használjuk – mint például nemzetközi kereskedelem, munkatermelékenység vagy kis- és középvállalkozói szektor –, amelyek egyre nehezebben húzhatók rá a robotok, a digitális óriásvállalatok, az új globális értékláncok, a platformok, a több százmilliósra növekvő felhasználói hálózatok és a dinamikus startupok világára. Talán jobban megérthetjük a körülöttünk zajló átalakulást akkor, ha megfordítjuk a nézőpontot, és abból indulunk ki, amit látunk, egy új korszak legfontosabb jellemvonásaiból.”

Kép forrása

Gyorsuló folyamat
Az OECD kutatásai arra világítanak rá, hogy a robotikával, a 3D nyomtatással, a digitalizálással fokozatosan visszakerül a termelés Európába, ráadásul a gépek akkor és úgy dolgoznak, ahogy a programozó akarja. Az ipari termelést a digitális szolgáltatás váltja fel, s mindez alapvetően alakítja át a jövőben a világgazdaságot és a világkereskedelmet, ami a nagykövet szerint egy hirtelen felgyorsuló folyamattá válhat, és eközben a platformgazdaságban kitalált módszerek átvétele és hasznosítása következik a közszférában.
A nagykövet szerint az új korszakban nem tűnik el minden munkahely, de jelentős átalakulások várhatók. Az OECD számításai szerint a jelenlegi foglalkozások kilenc százaléka megszűnik, huszonöt-harminc százaléka pedig radikálisan megváltozik, és ma még ismeretlen foglalkozások jelennek meg.
A könyv magyar változatában a nemzetközi szervezetben elhangzott eladások, beszélgetések és kutatások alapján a kirajzolódó korszakváltás közép-európai kihívásaira is felhívja a figyelmet. Az angol változatban nagyobb hangsúlyt kaptak a technológiai kérdések, ami a nemzetközi közönséget jobban érdekelheti.