Rendkívül izgalmas kötettel jelentkezett egy fiatal Petőfi-kutató, Szűcs Gábor. A Petőfi halála – Fehéregyháza, 1849. július 31. című könyv szerzője így nyilatkozott: „Mindenki Petőfiből indult ki, nem pedig a csatából. Pedig ahhoz, hogy rekonstruálni tudjuk a történteket, tudni kell, hogyan zajlott le az ütközet, miként kerítették be az ulánus csapatok a települést, milyen volt az időjárás. Ezek alapján ki lehet zárni a hamis tanúvallomások többségét, amelyek csak torzítják az összképet”

Kép forrása

Ki látta Petőfit?
Valóban keveset tudunk arról, hogy hol halt meg a magyar költészet legnagyobb alakja. A segesvári ütközet után nem került elő Petőfi holtteste, és egy ideig felesége is, Szendrey Júlia is kerestette a költőt, hátha életben maradt. A legismertebb feltevés szerint a költőt a Héjjasfalva felé vezető úton érte a halál. Itt ma emlékmű is magasodik. 
„A Petőfi Sándor halála körüli bizonytalanságnak számos oka van, ezek közül az egyik, hogy a költőn kívül még egy Petőfi nevű honvéd is részt vett a csatában. Ezzel magyarázható, miért látták egyszerre több helyen is” – magyarázta a kutató.
Nem segítette a történtek megismerését, hogy az utókor nem kezelte helyén a tanúvallomásokat, bizonyos emberekét, például Heydte osztrák ezredes csaknem nyolcvan évvel későbbi emlékezését túlbecsülték. Másokéval, többek közt bizonyos Kurka Mihály negyvennyolcas honvédhuszár vallomásával nem foglalkoztak, pedig a szerző szerint ő lehetett az, aki utoljára látta élve a költőt. Azonban Heydtéről gyanítható, hogy sem életében, sem holtában nem látta Petőfit.

Kép forrása

Merre járt Petőfi?
Ezek után nem meglepő, ha Szűcs Gábor könyvében a költő sírjának lehetséges helyét igyekszik meghatározni. „Nem titkolt célom volt, hogy a Petőfi Sándor halálával kapcsolatos tévképzeteket eloszlassam. Sok olyan tudományosnak láttatott állítás kering még manapság is, amelyeket semmilyen forrás vagy más kézzel fogható bizonyíték nem igazol” – fogalmazott a történész.
„Megpróbáltam rekonstruálni, mit tett, merre járt Petőfi az ütközet napján, majd a halálával kapcsolatos különféle elméleteket ismertetem” – magyarázta. Szűcs Gábor a költő elestének legvalószínűbb helyszínét is kikövetkeztette. 
A könyvben két térkép segíti a topográfiai eligazodást, ezeken a szerző felrajzolta az egyes kulcsszereplők mozgását, valamint a csapatok vonulásának útvonalát is. Az ütközetről szóló tömör összefoglaló segít megérteni a csata főbb történéseit, és Szűcs Gábor bemutatja, hogyan került Petőfi a harctérre, milyen egészségi állapotban volt, illetve elemzi a csapatok harcászati erejét is.

Kép forrása

Hol nyugszik Petőfi?
A kötet szerint a menekülő Petőfi a fehéregyházi csata fő helyszínétől „egy öreg ágyú lövésnyire, a Szöllöhegy nyugati lábánál” elterülő kukoricásban lelte halálát. Az is szerepel a könyvben, hogy nem dzsidával, hanem karddal oltották ki az akkor már fegyvertelen és holtfáradt költő életét.
Szűcs Gábor elmondta, hogy a könyv megjelenése óta már többen is megkeresték egy lehetséges expedíció ötletével. „Elmondtam nekik, hogy ehhez milyen szakemberek, felszerelés, engedélyek kellenek, és azt is, a vizsgálatok mit tudnak majd kimutatni, illetve egy lehetséges költségvetést is felvázoltam. Meglátjuk, megvalósul-e az expedíció” – fogalmazott.
A kutató szerint Petőfit „valószínűleg egy hevenyészett tömegsírba temették akár több száz honvéddel együtt. Ezt nem tekinthetjük nyughelynek” – mondta, majd hozzá tette: fel kellene kutatni Petőfi Sándor holttestét!