A művész és múzsája kapcsolatát elemzi Gerevich József pszichiáter, addiktológus Múzsák és festők – Teremtő vágyak 2. című kötete. A Noran Libro kiadó gondozásában megjelent két kötetes munka a szerző negyvenhét olyan találkozásélményt dolgozott fel a művészettörténetből, amelyre egy vagy több műalkotás születése vezethető vissza. 

Kép forrása

Művész a műben
„Hol a múzsákat találom meg először, hol a festőt, hol magát a képet. Sajnos azonban nem mindig áll össze a történet, pedig remek találkozások vannak a művészet történetében, izgalmasak, érdekesek, de nem mindig lesz belőlük mű vagy ha lesz is, nem biztos, hogy vissza lehet vezetni a találkozásra. Az ilyen történetek sajnos kimaradtak a kötetekből" – fejtette ki a szerző, aki leginkább arra volt kíváncsi, hogy mekkora hatást gyakorolt a múzsa a képek keletkezésére.
A kötetekben szereplő történeteknél az is foglalkoztatta Gerevich Józsefet, hogy miképpen jelenik meg a művész a műben, milyen személyes motívumok vezetik az alkotót arra, hogy bizonyos munkákat elkészítsen és az alkotáson mennyire lehet tetten érni magát a művészt, annak életét, érzéseit, emberi kapcsolatait. „Találtam sok-sok emberi motívumot, de mind közül talán a legattraktívabb a találkozás élménye volt, úgy vélem ezt lehet a legérzékletesebben és leginkább a történet erejével elmondani”.

Kép forrása

Általános emberi érdeklődés
A kötetben szerepel többek között Picasso és Dora Maar, Paul Cézanne és Émile Zola, Gustav Klimt és Emilie Flöge vagy Márffy Ödön és Csinszka kapcsolata is.
Gerevich József nem szakmai szemmel néz a képekre, inkább egy általános emberi érdeklődés van benne, nem próbál következtetni a művek alapján sem a művész esetleges pszichés zavaraira, sem a személyiségére. „Nagyon sok példát tudnék mondani arra, hogy furcsa, zavaros képek mögött teljesen egészséges személyiségek állhatnak. Az alkotás mögött rejlő kreatív, fiktív mozzanatok teljesen eltorzíthatják vagy megváltoztathatják a valóságot” – tette hozzá.
A kötet írása közben a szerző az ikonográfia és a pszichobiográfia módszerét alkalmazta; először megnézte, hogy mi a kép tartalma, majd ezt vetette össze az alkotó élettörténetével. E kettőből rajzolódnak ki a Teremtő vágyak kötet történetei.

Kép forrása

Szemfényvesztő művészet
A pszichiáter tervezi a témában újabb kötet összeállítását is, amelyben szeretne a magyar alkotóknak is több figyelmet szentelni. Hozzáfűzte azonban, hogy a nyugati kultúrával szemben jóval kevesebb életrajzi kötet született a magyar művészekről, ezért ezeknek sokkal nehezebb utánajárni.
Az új könyv utószavában Gerevich József leírja, hogy az általa vizsgált festmények háttértörténete alapján észlelt személyes motívumokat bizonyos típusokba is lehet sorolni, mint például vágyteljesülés, önvizsgálat, trauma, érzelmi elhanyagolás vagy halálközeli élmény. „Szeretnék ennek a témának egy teljes könyvet szentelni, sokkal több példával, szemponttal. A címe Szemfényvesztő művészet lesz és valószínűleg előbb készül majd el, mint a Teremtő vágyak harmadik kötete, amely szintén a terveim között szerepel” – fogalmazott az alkotó.