Annyira megszoktuk a trójai faló történetét, hogy fel sem tűnik abszurditása. Mégis, miért éppen lovat ácsolnak a görögök Trója előtt, miért nem, mondjuk, fanyulat, ahogy a Gyalog-galopp szereplőinek eszébe jut? Jó, tudom, Poszeidon meg a ló misztikus kapcsolatban állnak. Emez amannak szent állata. 
Helyben vagyunk, mondhatná erre Francesco Tiboni olasz tengerrégész, a marseille-i egyetem kutatója, aki közelmúltban megjelent könyvében egyebek mellett azt bizonygatja, hogy a híres-hirhedt trójai faló tulajdonképpen egy hajó volt. 

Kép forrása

Bajok a ló körül
Tiboni professzor La presa di Troia – Un inganno venuto dal mare, azaz Trója bevétele – Megtévesztés a tengerből című, közelmúltban megjelent munkája szerint egy fordítása hiba miatt hihettük, hogy a trójai csel egy lóformájú építményhez kötődik, amelyben elrejtőztek az ostromló akhájok. 
Idézzük csak fel: Trója tíz évig tartó ostroma után a görögök Odüsszeusz javaslatára úgy tettek, mintha elhagyták volna a várost és elindultak volna hazafelé, de a tengerparton otthagytak egy hatalmas falovat, amelyben elrejtőztek a legbátrabb akhájok. A trójaiak azt hitték, hogy a görögök a lovat engesztelő ajándékként hagyták ott Pallasz Athénénak, mert megszentségtelenítették a templomát. Laokoón pap figyelmeztetése ellenére a trójaiak rést vágtak a város falain, hogy be tudják vinni a szerkezetet és ezzel meg is pecsételték sorsukat…
Mindezekkel szemben az olasz tengerrégész szerint a modern régészeti tudomány és az összehasonlító elemzések világosan kirajzolják, miben is bújtak el a harcosok. S ez nem volt más, mint egy hajó. 
A régész szerint a tévedésre az adott okot, hogy az eredeti homéroszi szövegben a „hüpposz” kifejezés szerepel, ami görögül valóban lovat jelent. Csakhogy itt egy föníciai hajófajtát jelöl, amely az építőmester Hippusra utal. A hajónak a lóhoz annyi köze volt, hogy orrát egy lófej díszítette. S, hogy visszatérjünk az elejére, azért vagyunk helyben, mert a lovas díszítéssel a tengeristennek, Poszeidonnak próbálták kedvessé tenni a lélekvesztőt.  

Kép forrása

Engesztelő áldozat, vagy győzelmi jel
Tegyük hozzá, a trójai faló sztorija talán éppen abszurditása miatt lett annyira megragadó, kedvelt és szívesen használt jelkép. Akik a történetet komolyan vették, kezdettől fogva kételkedtek abban, hogy a trójaiak lehettek olyan ütődöttek és bedőltek a képtelen lovas átverésnek.  Pauszaniász ókori görög földrajztudós szerint a nevezetes ló a legjobb esetben is valamiféle faltörő kos lehetett, amivel a görögök végül betörtek Trójába. 
A kételyek egészen napjainkig kísértek. Sokaknak eszébe jutott, hogy a „hüpposz” valójában valami hajó, vagy hajóorr lehetett, amit az ókorban gyakran állítottak ki győzelmi jel gyanánt. Éppen úgy, mint ma, mondjuk, egy-egy valódi harckocsi vagy repülőgép diadalmi emlékművé változhat.  
No, igen, de eddig az ötlet mögül hiányzott a szakértelem. Szükség volt egy olyan régészre, aki ismeri hajózás történetét, és össze tudja rakni a mozaikokat, az árulkodó technikai nyomokat – írja a La Stampa.

Kép forrása

Homéroszi adatok
Az új kötettel meg is lett ez az ember. Francesco Tiboni igazi szakértőnek tűnik. Olyanokat ír például, hogy „Homérosz tökéletesen ismerte a hajóépítés technikáját, és meséjében egy sor olyan utalást hagyott, amelyet utódai nem értettek meg. Homérosz soraiból az is kiderül: a görögöknek azért is érdekükben állt gyorsan befejezni a háborút, mert a hajók „varratai” már kezdtek rossz állapotba kerülni.  A későbbi írók és fordítók azt hitték, hogy a varratok a vitorlákra vonatkoznak és ez talán nem lett volna olyan súlyos, hogy hazatérésre kényszerítse a görögöket. Nem tudták, hogy az ókori görög hajókat növényi rostokkal varrták össze, keresztöltésekkel, mint ahogy ma tudjuk a felszínre hozott roncsokból. Ezeknek a növényi rostoknak a rothadása viszont valóban széteséssel fenyegette a hajókat. A helyrehozás több ezer órát vett volna igénybe. Tehát volt miért sietniük.”
No, de a lényeg: A Hippus-típusú hajókon általában nagy értékű dolgokat, pénzt szállították, így ez jobban felkelthette a trójaiak étvágyát és engesztelő ajándéknak is inkább megfelelt. Valószínűleg a harcosok is jobban el tudtak helyezkedni a hajó mélyén. És persze az is értelmet nyer, miért és miképpen tudták a trószok becipelni a városba a „hüpposz”-t. Nos, Homérosz szerint olyan kerekes szerkezetet használtak, amelyekkel szárazföldre vitték a hajókat javításra. Ilyen alkalmatosságuk pedig nyilván volt, hiszen maguk is tengerjáró népség lehettek. 
Tiboni professzor elmélete szakmai körökben széles elismerésre talált, s úgy tűnik a történettudomány kénytelen lesz elengedni a trójai faló bájos históriáját. Persze azért mi, hétköznapi emberek nyugodtan használhatjuk a szókapcsolatot. Mindenki érteni fogja.