Nindzsák. A japán majd később a keleti kultúra nagy területein elterjedt harcosok.  Sok mende-monda övezi mivoltukat, múltjukat és jelenüket. Rejtelmes és titokzatos harcosok, az álcázás, a rejtőzködés, a megfigyelés, valamint emberölés nagymesterei. Nindzsák. E különös harcosok világát és életszemléletét taglalja Gy. Horváth László kötete. 

A harcosok kultúrája
Sokan csak felületesen ismerik a kelet világát, és így persze, hogy téves gondolataik vannak a rejtelmes harcosokkal kapcsolatban. Kíváncsiságból sokakat megkérdeztem, vajon mi a véleménye a nindzsákról, illetve mit tud róluk. Nem lepett ugyan meg, de azért mégiscsak elgondolkodtató, hogy egy-egy kevéssé ismert témával kapcsolatban, mennyire sokat alapozunk a filmekre. 
Nézzünk néhány konkrétabb kérdéseket is: Hogyan is képezték a nindzsákat, milyen körülmények között? Erre javarészben olyan válaszokat kaptam, hogy a titokzatos fegyvereseket kolostorokban képezték gyermekkoruktól kezdve, valahol egy nehezen elérhető helyen, olyan ember számára, aki maga talán nem is jártas a harc művészetben.
Volt-e, s, ha igen, vajon hogyan is nézett ki a nindzsák közötti hierarchia? Sokan felelték, hogy nyilván akadtak mesterek, de minden kolostor, illetve hasonló létesítmény egy nagyobb mester ala tartozott, aki irányította az egészet…. 
Nem folytatom. Noha az iménti elképzelés nem is áll oly távol a valóságtól, azért érdemes kérdéseinkkel szakértőhöz fordulni. Például Gy. Horváth László. 

Születéstől a halálig 
Szerzőnk számos díjjal elismert műfordító, a keleti kultúra jeles ismerője. Nindzsák című könyve mellett szerkesztett Japán kulturális lexikont, tanulmányt írt James Clavell A sógun című regényének történelmi hátteréről, komoly esszékben foglalkozott a klasszikus és a modern japán irodalommal, Muraszaki Sikibutól, (akinek a nevéhez kapcsolódik „a világirodalom első regénye”, a Gendzsi szerelmei, amely körülbelül 1000 és 1012 között keletkezhetett) Nacume Szószeki-ig (, aki a modern realista regényt vitte el Japánba).
De vissza a nindzsákhoz, pontosabban a Nindzsákhoz. 
A könyv új és érdekes szempontok szerint mutatja meg hőseinket. Részletesen leírja a nindzsák életét a születéstől a halálukig, a hitüket, tudományaikat, fortélyaikat, s mindezt egy igen jól megfogalmazott, itt-ott igazán szellemes köntösbe burkolva. Olykor kimondottan mulatságos, hogy miként is jártak túl emberek eszén, hol találékony, hol pedig groteszk es durva módszerekkel. 

Valódi nindzsák
A maguk idején sok legenda és mese terjedt el, miként alkalmazzák sötét magiájukat az ellenség kijátszására, holott ezek csupán szemfényvesztések lehettek az áldozat megtévesztése végett. Példának okáért, mikor Kínában megjelent a tűzijáték, amelyet az emberek szórakoztatására találtak ki, ők lehetőséget láttak benne. 
Ezt a lehetőséget kiaknázva született meg körükben a füstbomba. Felhasználását persze a misztikum köde is körüllengte. 
Elterjedt róluk például, hogy amikor a nindzsát üldözőbe vették és hirtelen nem tudott tovább menekülni, leült a földre, valamit mormogott, és egyszer csak egy nagy füstfelhő jelent meg körülötte, ő pedig mérges kígyóvá változott. Természetesen ez így nem igaz, de ezek a mesék remekül alkalmasak voltak arra, hogy mindenki rettegje őket. Értelemszerűen itt csak annyiról volt szó, hogy ledobtak maguk elé egy füstbombát, majd a füst rejtelmében felmásztak a fára es otthagyták a magukkal vitt kígyót, hogy míg a veszélyes csúszómászó lefoglalja megdöbbenésben úszó üldözőit, ő elmenekülhessen a fákon keresztül…
Ilyen és meg sok más hasonló történetet olvashatunk Gy. Horváth László könyvében, s e remek sztorikon keresztül számtalan furcsaságra kapunk magyarázatot. 
A szórakoztató könyvet bárkinek tudom ajánlani, különösképpen azoknak, akik érdeklődéssel fordulnak a japán kultúra, no meg a keleti harcművészetek felé.