Gender-tender

MEGJELENT: 2017. június 13. | SZERZŐ: Oxi

Mit gondolnak itt, a huszonegyedik század elején a magyarok a nemi szerepekről? Mire jutnak a gender-elmélettel a hazai filozófusok, teológusok, újságírók vagy a közemberek? Valóban nem azon múlik, hogy ki milyen neműnek született, hogy ő később, milyen neműnek érzi magát? Kell-e egyáltalán foglalkozni a genderrel? Valós-e az a folyamat, melynek révén manapság olyan, korábban evidenciának számító dolgokat, fogalmakat kérdőjeleznek meg egyesek a genderre hivatkozva, mint, hogy férfi-nem, női-nem? Szőnyi Szilárd pironkodás, prüdéria mentesen, és divathajhászás nélkül próbál Föltámadott a gender című könyvével válaszolni sok-sok kérdésre. 

Mi is az a gender?

Amikor egy mai magyar elég Puzsért és Borókait olvas vagy hallgat, akkor kétszer is meggondolja, hogy rákérdezzen 2017 nyarán, hogy tulajdonképpen mi is az a gender. A google-fej egyből netre megyen és kipiszkálja, hogy mi. Gender: (sznoboknál ejtsd: dzsender) a Wikipédia szerint nemi szerep, a nokert.hu szerint Simone de Beauvoir 1949-ben megjelent A második nem című feminista ihletésű társadalomelméleti értekezésének origója, mely értekezés a mai gender-elmélet, a nemi szerepeket új megvilágításba helyező eszmerendszer alapja. 
Ha pedig ez sem elég, akkor emitt van a legfrissebb magyarázókönyv, a Föltámadott a gender. A firnyákos cím és a mögötte lévő tartalom Szőnyi Szilárd, a Heti Válasz publicistájának tollából való, miként maga a kiadás is a Heti Válasz lelkes támogatásával valósult meg. 

Sem ide, sem oda
Az pedig ugyancsak elárul a szerző és a szerkesztők szándékáról, hogy a könyv hátoldalán, amolyan „tender-gender” módon neves, hírhedt közírók, közérzők ajánlják egy-egy jól odaszúrt mondattal piroskásan piruló borítójú könyvet. Érdemes megszívlelni Puzsér mester écáját, ami így szól e témáról: „Nem akarunk a politikai korrektség terrorjában élni, de olyan világban sem, ahol büszkék vagyunk kegyetlenek a gyengébbel szemben.” 
De érzékletessége és a könyv belbecsére való remek utalás okán még engedtessék meg egy másik ajánló, Kováts Eszter, a Friedrich Ebert Stiftung programvezetőjének gondolatát megosztani a Föltámadott a Szőnyi Szilárd munkásságáról: „Írásai minket, feministákat arra invitálnak, hogy önkritikusan feltegyük a kérdést: a napirendünk kívülről miért tűnik olyannak, amilyennek.”
Az író tehát józanul, sem ide, sem oda, sem a gender-fanok, sem az anti-genderisták javára nem ír, sőt nem is ez kötetének alapállása. A Föltámadott a gender – és erre az alcím is utal – a társadalmilag mindeddig elfogadott normák, tézisek, törvényszerűségek, íratlan szabályok és legfőképp: tapasztalatok hatalmas, többségi tömbje, a férfi-nő alapú társadalmi ballasztja szemszögéből vizsgálja a gendert, a gender-elméletet, a gender gyakorlatba átültethetőségét, az azokból adódó etikai, erkölcsi, társadalomtudományi, orvosi és politikai-divatbeli vonatkozásait. 

Fiúkból férfiak, lányokból nők?
És így persze nincs könnyű feladata Szőnyi Szilárdnak, ezért az a bizonyos alcím így szól: „Családbarát megfontolások a nemek forradalmáról”. Erről nekem azért csak az az ál-filozófiai felvetés jut eszembe, hogy ha a változás forrása, az emberi fantázia, akkor nosza rajta, legyen, találjon ki valaki egy új színt. Na, mert, hogy miként lehet egy forradalommal a nemeken változtatni? – kérdezhetné az egyszeri ember, aki még úgy tudja, hogy a fiúkból férfiak, a lányokból nők lesznek nagykorukra. A szerző írásstílusára jellemző játékosság itt is segít, a fejezetekre bontott megoldás előjátékkal indul és utójátékkal zárul, hogy a kettő között jól meghenteregjen az olvasó a „feminizmus és familizmus”, a „női princípium”, a „kis- és nagycsaládok”, a „szivárvány ötven árnyalata”, a „szex által mozgatott világ” és az „élet előtti élet” témaköreiben. 
Az okfejtést egy-egy rövidebb vélemény, eszmefuttatás erejéig segíti többek között Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családreferense, Kovács Ákos zeneszerző, énekes, Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője, Kóczián Mária, a talita.hu keresztény női portál szerkesztője, Radnóti Zoltán főrabbi, Puzsér Róbert publicista, Süveges Gergő újságíró vagy Ruff Tibor filozófus, a Hit Gyülekezet teológusa.



Megosztás

Egypercesek

Önéletrajzot írt a volt újpesti focista

Önéletrajzot írt a volt újpesti focista

Őszintén ír pályafutásáról és pályán kívüli életéről

Vérfagyasztó lápkirálylány

„Szenzációsan jó pszichológiai vívódás”

Az aviátor felesége navigátor

Ez esetben Anne Morrow volt Charles Lindbergh mögött

Magyarul is ír Tom Hanks írógépe

Az egyes novellák mindegyikében megjelenik valamilyen módon egy írógép

Marék-mesék a Projektben

„Remélem, hogy ezt az érdeklődést új könyvekkel tudom majd megköszönni”

Feliratkozás a hírlevélre

Email