Magyar, japán két jó barát

MEGJELENT: 2017. május 17. | SZERZŐ: László T. András

Japán vonzásában – Magyarok, akik szerették Japánt címmel jelent meg Kiss Sándor könyve.  A szerző 1869-től 1959 közötti kilenc évtized történéseit írja el, bemutatva a felkelő nap országában tevékenykedő magyarokat. Japán és az akkori Osztrák-Magyar Monarchia 1869-ben kötötte meg a barátsági, kereskedelmi és hajózási egyezményt. Szokatlan formát választott, mert összefonta az akkoriban ott élő és kereskedő magyarok tevékenységét a világpolitika történéseivel, a változó Japán ábrázolásával és a japán-magyar kapcsolatok építésének fő állomásaival. 

Jezsuita szerzetes volt az első

Kiss Sándor könyve ugyanakkor megemlékezik azokról a magyarokról is, akik évszázadokkal korábban a japán-magyar kapcsolatok úttörői voltak. A szerző olyan, egykor jeles magyarok – Japánban tevékenykedő vállalkozók, üzletemberek, kereskedők – sorsát kutatta fel, akiknek emléke mára feledésbe merült és leszármazottaik szétszóródtak a világban. 
Az első magyar, aki Japánba érkezett, Uremann János jezsuita szerzetes volt. 1608-tól nyolc éven át hittérítőként dolgozott az országban. A második Jelky András bajai szabólegény, aki 1767-ben már holland küldetésben érkezett Japánba. A harmadik gróf Benyovszky Móric volt, aki 1771-ben Kamcsatkából menekülve lépett a szigetország földjére, a negyedik magyar pedig Bettelheim Bernát orvos, misszionárius volt, aki 1846 és 1854 között tevékenykedett Okinaván. 
A kultúra is fontos helyet foglalt el a kapcsolatok történetében: Reményi Ede hegedűművész volt az első külföldi, aki 1886-ban társaival együtt koncertet adott Meidzsi császárnak. 

A japán haditengerészet segítője
A szerzőt viszont leginkább egy itthon alig ismert magyar műszaki zseni sorsa ragadta meg: Sikos János az első világháborúban orosz fogságba esett és Vlagyivosztok környékére került. Minden gépet meg tudott javítani és mindenféle új szerkezetet talált ki.
Amikor a japánok átvették az oroszokról a tábort, a magyar foglyok sorsa sokat javult. Sikos huszonnégy éves korában került Jokohamába, ahol hűtőgépekre szakosodott műhelyt nyitott. Ő tervezte meg Japán első ipari hűtőgépét és a japán haditengerészet is vele terveztette meg tengeralattjáróinak hűtőgépeit. Lemondott a magyar állampolgárságról és felvette a japánt, megnősült és családot alapított. 1969-ben halt meg és a jokohamai külföldiek temetőjében nyugszik, a szerző ott bukkant rá a sírjára. 
Sorsát azért tartotta különlegesnek, mert – mint fogalmazott – Sikos János rájött a beilleszkedés igazi titkára. Megtanult a japánokkal együtt élni és dolgozni. Kiss Sándor ennek párjaként említette, amikor évtizedekkel ezelőtt maroknyi japán érkezett Magyarországra és gyárak építésébe kezdett. Megtanulták, hogy miként kell a magyarokkal együtt dolgozni, közben a magyar partnereik is elsajátították a japán vállalatirányítási kultúrát és alkalmazkodtak. 

A szerző megkapta a Felkelő Nap Rendjét 

Kiss Sándor szerint ugyanakkor sok tanulnivalónk maradt még. Például olyan alapkérdésekben, hogy mi a minőség, hogyan kell gyárat szervezni vagy épp hogyan kell a gyártási folyamatokat javítani. Az általa vezetett Magyar-Japán Gazdasági Klub ezt a feladatot karolta fel és a kapcsolattartás hasznosságát hirdeti. 
Fontosnak tartja a japán ismeretek terjesztését a középiskolás fiatalok körében, és ezért 2005 óta ötévente országos versenyt rendez számukra. Mindenekelőtt ezért a tevékenységért, az indoklás szerint a magyar-japán kapcsolatok fejlesztésért és ápolásáért kapta 2010 májusában az Akihito császár által adományozott kitüntetést, a Felkelő Nap Rendjét. 
A Holnap Kiadó gondozásában megjelent könyv üzenete a szerző szerint az, hogy meg kell tanulni együtt dolgozni a japánokkal. A legfontosabb a korrektség, a tisztesség és a kitartás, a kölcsönös bizalom csak így jöhet létre.
A szerző szerint jó úton haladunk. Erre utal, hogy a szigetországban idén hirdettek meg egy olyan, Abe Sintaro által miniszterelnöki szinten támogatott programot, amelynek célja a magyarok üzleti tevékenységének segítése Japánban.  Kiss 2003 óta a Magyar-Japán Gazdasági Klub elnöke. 




Megosztás

Egypercesek

Hurrá, kirándulunk!

Hurrá, kirándulunk!

Deák Ferenc nyomában

Politikai terápia

Az egymással párhuzamos közösségi identitások nem zárhatják ki egymást

Koko távozott

Jelbeszédével átírta mindazt, amit az állati elmékről gondolunk

Mire való ez a gomb?

Megjelent Bruce Dickinsonnak, az Iron Maiden frontemberének önéletrajzi könyve

Könyvről Könyvért

Cikkeket csak előzetes egyeztetést követően fogadnak

Feliratkozás a hírlevélre

Email