Magyar, japán két jó barát

MEGJELENT: 2017. május 17. | SZERZŐ: László T. András

Japán vonzásában – Magyarok, akik szerették Japánt címmel jelent meg Kiss Sándor könyve.  A szerző 1869-től 1959 közötti kilenc évtized történéseit írja el, bemutatva a felkelő nap országában tevékenykedő magyarokat. Japán és az akkori Osztrák-Magyar Monarchia 1869-ben kötötte meg a barátsági, kereskedelmi és hajózási egyezményt. Szokatlan formát választott, mert összefonta az akkoriban ott élő és kereskedő magyarok tevékenységét a világpolitika történéseivel, a változó Japán ábrázolásával és a japán-magyar kapcsolatok építésének fő állomásaival. 

Jezsuita szerzetes volt az első

Kiss Sándor könyve ugyanakkor megemlékezik azokról a magyarokról is, akik évszázadokkal korábban a japán-magyar kapcsolatok úttörői voltak. A szerző olyan, egykor jeles magyarok – Japánban tevékenykedő vállalkozók, üzletemberek, kereskedők – sorsát kutatta fel, akiknek emléke mára feledésbe merült és leszármazottaik szétszóródtak a világban. 
Az első magyar, aki Japánba érkezett, Uremann János jezsuita szerzetes volt. 1608-tól nyolc éven át hittérítőként dolgozott az országban. A második Jelky András bajai szabólegény, aki 1767-ben már holland küldetésben érkezett Japánba. A harmadik gróf Benyovszky Móric volt, aki 1771-ben Kamcsatkából menekülve lépett a szigetország földjére, a negyedik magyar pedig Bettelheim Bernát orvos, misszionárius volt, aki 1846 és 1854 között tevékenykedett Okinaván. 
A kultúra is fontos helyet foglalt el a kapcsolatok történetében: Reményi Ede hegedűművész volt az első külföldi, aki 1886-ban társaival együtt koncertet adott Meidzsi császárnak. 

A japán haditengerészet segítője
A szerzőt viszont leginkább egy itthon alig ismert magyar műszaki zseni sorsa ragadta meg: Sikos János az első világháborúban orosz fogságba esett és Vlagyivosztok környékére került. Minden gépet meg tudott javítani és mindenféle új szerkezetet talált ki.
Amikor a japánok átvették az oroszokról a tábort, a magyar foglyok sorsa sokat javult. Sikos huszonnégy éves korában került Jokohamába, ahol hűtőgépekre szakosodott műhelyt nyitott. Ő tervezte meg Japán első ipari hűtőgépét és a japán haditengerészet is vele terveztette meg tengeralattjáróinak hűtőgépeit. Lemondott a magyar állampolgárságról és felvette a japánt, megnősült és családot alapított. 1969-ben halt meg és a jokohamai külföldiek temetőjében nyugszik, a szerző ott bukkant rá a sírjára. 
Sorsát azért tartotta különlegesnek, mert – mint fogalmazott – Sikos János rájött a beilleszkedés igazi titkára. Megtanult a japánokkal együtt élni és dolgozni. Kiss Sándor ennek párjaként említette, amikor évtizedekkel ezelőtt maroknyi japán érkezett Magyarországra és gyárak építésébe kezdett. Megtanulták, hogy miként kell a magyarokkal együtt dolgozni, közben a magyar partnereik is elsajátították a japán vállalatirányítási kultúrát és alkalmazkodtak. 

A szerző megkapta a Felkelő Nap Rendjét 

Kiss Sándor szerint ugyanakkor sok tanulnivalónk maradt még. Például olyan alapkérdésekben, hogy mi a minőség, hogyan kell gyárat szervezni vagy épp hogyan kell a gyártási folyamatokat javítani. Az általa vezetett Magyar-Japán Gazdasági Klub ezt a feladatot karolta fel és a kapcsolattartás hasznosságát hirdeti. 
Fontosnak tartja a japán ismeretek terjesztését a középiskolás fiatalok körében, és ezért 2005 óta ötévente országos versenyt rendez számukra. Mindenekelőtt ezért a tevékenységért, az indoklás szerint a magyar-japán kapcsolatok fejlesztésért és ápolásáért kapta 2010 májusában az Akihito császár által adományozott kitüntetést, a Felkelő Nap Rendjét. 
A Holnap Kiadó gondozásában megjelent könyv üzenete a szerző szerint az, hogy meg kell tanulni együtt dolgozni a japánokkal. A legfontosabb a korrektség, a tisztesség és a kitartás, a kölcsönös bizalom csak így jöhet létre.
A szerző szerint jó úton haladunk. Erre utal, hogy a szigetországban idén hirdettek meg egy olyan, Abe Sintaro által miniszterelnöki szinten támogatott programot, amelynek célja a magyarok üzleti tevékenységének segítése Japánban.  Kiss 2003 óta a Magyar-Japán Gazdasági Klub elnöke. 




Megosztás

Egypercesek

Női próza Marosvásárhelyen

Női próza Marosvásárhelyen

Több mint száz programmal várja az érdeklődőket a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár

A Pápai Magyar Intézet históriája

A magyar papok számára ma is Róma jelenti a kaput a nemzetközi kultúra és tudomány elsajátításához

Ötvenes vagy? Tombolj!

Költői és zseniálisan tragikomikus módon ábrázolja a demográfiai kalamajkát

A női pop-rock a top-on

Az olvasmányos kiadvány kultúrtörténeti munka és kézikönyv egyben

Keringés idő- és érzelmi síkok labirintusában

Szerelem, érzékiség, tradíció, szokásjog, halál és túlélés

Feliratkozás a hírlevélre

Email