A sötétség mestere

MEGJELENT: 2017. május 3. | SZERZŐ: László T. András

Korunk egyik legfontosabb amerikai regényírója, a hazánkban is népszerű Cormac McCarthy újabb műve olvasható magyarul. Az Isten gyermeke a szerző egyik korai műve. McCarthyra a sötétség mestereként szokás hivatkozni a világirodalomban, a legtöbbször az amerikai déli államokban játszódó műveiben szinte állandóan jelen van a kegyetlenség. 

Kinevelt csapás

„Amit stílusával és világképével hozzáad a puszta tényekhez, az annyira felemelő, hogy a sötétség mégsem emészti fel az embert, hanem hihetetlen élményt ad" – jegyezte meg Morcsányi Júlia, a kötet fordítója.
Az Egyesült Államokban először 1973-ban kiadott regény főszereplője, Lester Ballard szellemi fogyatékos, akit a társadalom kiközösít, ő pedig tömeggyilkossá válik. „A regény során végig azt éreztem, hogy környezetének nagyon komoly szerepe van, szinte kinevelik ezt a csapást, amivé Lester a könyv végére válik. Szüleit elveszíti, árvaházban nevelkedik és talán az utolsó csepp a pohárban számára, amikor a házát elárverezik a feje fölül. Onnantól megállíthatatlanul sodródik a törvénytelenség és az őrület felé" – mondta a fordító. A fülszöveg szerint „Lester Ballardnak meggyűlik a baja a renddel. Magában beszél. Egy hideg téli reggelen tett felfedezése alapvetően változtatja meg az életét. Már nem lesz visszaút.”

A zord McCarthy-lak
Az 1960-as évek elején Tennessee-ben, az Appalache-hegység vidékén játszódó regény keveri Cormac McCarthy műveinek háromféle irodalmi zsánerét, a déli gótikus, a western és a posztapokaliptikus stílust. Az Isten gyermekében azonban a déli gótika dominál, a szerző a kisemberek világát, a hétköznapok apró borzalmait rendkívül érzékletesen mutatja be. A nyolcvanhárom éves McCarthy élete tekintélyes részét az Egyesült Államok déli államaiban élte le, amikor az Isten gyermekét írta, éppen a történet helyszínén, Tennessee-ben lakott, ahol maga épített át házzá egy korábban csűrnek használt épületet. Nem kizárt, hogy a regényben a valóság és a fikció összekapcsolódik. A regény főszereplője, Lester ugyanis szinte teljes elszigeteltségben él közel a természethez, egyre távolabb a társadalomtól a Tennessee állambeli Sevier megyében. Pár dollárja van és egy puskája. Vadászik és gyűjtöget a hegyekben. Ugyanakkor tény az is, hogy az író első felesége, egy költőnő azért hagyta el, mert nehezen barátkozott meg a zord McCarthy-lakkal.

Könyvek a vásznon
Cormac McCarthy regényei közül a Nem vénnek való vidék jelent meg először magyarul 2008-ban, a továbbiak: Határvidék-trilógia (Vad lovak, Átkelés, A síkság városai), Az út, Véres délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen, valamint A jogász. A Határvidék-trilógia első könyve, az 1992-ben megjelent Vad lovak (a magyar kiadás éve 2011) sikere hozta meg az addig sokat küszködő Cormac McCarthy számára az anyagi biztonságot, valamint a szakmai elismerést is, hiszen megkapta érte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat.
A széleskörű nemzetközi ismertséghez az is kellett, hogy műveit felfedezze a filmvilág: az áttörést a Nem vénnek való vidék Coen fivérek által készített moziverziója hozta, de készült film Az útból, A jogászból és az Isten gyermekéből is.


Megosztás

Egypercesek

Borzongató mesemonszun Indiából

Borzongató mesemonszun Indiából

A szerző ezúttal a szubkontinens lakóinak különleges élettörténeteire koncentrál

Március 21-én a szerelem lesz a téma

Huszonegy mű más-más szemszögből mutatja be a szerelem témáját, egy-egy extrém helyszínen

Oliver és Vlagyimir beszélgetnek

A nagypolitika egy olyan mélyvíz, melybe nem úszógumival, hanem tengeralattjáróval kell bemártózni

Egy könyvtáros csak könyvet lophat

Egy könyvtári dolgozó két éven keresztül könyveket és folyóiratokat lopott, majd eladta azokat

Magyarnak lenni büszkeség

Hangoskönyv a magyar történelemről

Feliratkozás a hírlevélre

Email