Groteszk humor és szomorú döbbenet

MEGJELENT: 2017. április 18. | SZERZŐ: Rácz András

Volt néhány évtized, valamikor a nyolcvanas évek derekától úgy az ezredforduló tájékáig, amikor az albumok a könyvkiadásnak és a könyvforgalomnak egy sajátos vonulatát jelentették. Úgy rémlik, akkoriban éppen kiment a divatból az olvasás, de a könyveket még értéknek tartotta a nagyközönség, született tehát – a vásárlói igénynek megfelelően – képes könyv, amelyről azonban el lehetett mondani, hogy igényes kiadvány. 

Nagyjából efféle gondolatokkal vettem kezembe a Tóth Ernő művészetét bemutató kötetet, hogy azután sietve elszakadjak az előítéletek sorától és megállapítsam: Magyar Miklós szövege olyan szellemes, ötéletes, gondolatgazdag kísérője a képanyagnak, vagy éppen fordítva, Tóth szobrairól és képeiről készült fotók olyan tökéletes illusztrációi Magyar szövegének, hogy mindenképpen érdemes kézbe venni a ragyogó kötetet. Ez a kötet ugyanis nem pusztán egy művészeti panoráma. Inkább valami egészen újszerű összművészeti kiadvány, amelyben szöveg és kép sajátos kohéziót alkot. 

Nem biztos, hogy a legviccesebb, de mindenképpen magával ragadó gondolatfutam a kecskékről szóló fejtegetés. Ide is idézem néhány mondatát: „Tóth Ernő képi és szoborvilágát számtalan madár és állat népesíti be. Ezek között is privilegizált helyet foglal el a kecske, ami gyermekkora mindennapjainak szereplője. De nem csupán ezért örökíti meg festményein és szobrain. A művész maga mondja, hogy a kecske megjelenésében eleve groteszk. Tóth Ernő ehhez teszi hozzá képzeletvilágát, és teremti meg azokat a szerepeket, amelyekben a humanizált kecske köré egy – egy mesét sző varázslatos színeiből és bronzból.” Azután felbukkannak olyan kifejezések, mint, hogy „kerekecske”, meg „groteszkecske”, és akkor még nem is említettem a találó Roger Michell idézetet: „A boldogság nem lenne boldogság egy hegedülő kecske nélkül.”

Tóth Ernő egyébként kevés rendkívül sikeres képzőművészeink egyike. Műveit Magyarországon kívül az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Japán, Kanada, Magyarország, Nagy-Britannia Németország, Olaszország, Oroszország, Svájc, Svédország és Tajvan magángyűjteményeiben is megtalálhatjuk, kimondottan keresett, mondhatnánk felkapott művész. Alkotásairól sokat elmond, hogy a Humor és Szatíra Képzőművészeti Biennálén festészeti fődíjat kapott 1982-ben. 
Humor, groteszk látásmód, karikatúráig menő parodisztikus hajlam jellemzi művészetét. 
Meg némi szomorú döbbenet. 

Magyar Miklós ezzel szemben nem művész, hanem tudós, irodalmár, egyetemi tanár, a Sorbonne előadója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A képzőművészetekhez hivatalosan nincs köze. Annál inkább köze van mindahhoz, amit Tóth Ernő szoborba önt, vászonra álmodik. A kultúra nagy folyamatában alkotók és műélvezők egymásnak felelgetve építik a művészet csodáját, s így aztán nem meglepő, ha a lenyűgöző kötet szövege méltó válasz a képekre. Casanova, Don Quijote, Krúdy, de még Apollinaire is felbukkan a kötetben, hiszen felbukkannak Tóth művészetében is. Maga az alkotó így nyilatkozott erről: „a művészet kollektív tevékenység, amelyben mindenki hat mindenkire és minden művész hozzá teszi a maga világát.” Nos, ezek után nekünk befogadóknak sincs más dolgunk, mint az, hogy elengedjük magunkat, és hagyjuk, hogy hassanak ránk, szobrok, képek szavak.  





Megosztás

Egypercesek

Női próza Marosvásárhelyen

Női próza Marosvásárhelyen

Több mint száz programmal várja az érdeklődőket a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár

A Pápai Magyar Intézet históriája

A magyar papok számára ma is Róma jelenti a kaput a nemzetközi kultúra és tudomány elsajátításához

Ötvenes vagy? Tombolj!

Költői és zseniálisan tragikomikus módon ábrázolja a demográfiai kalamajkát

A női pop-rock a top-on

Az olvasmányos kiadvány kultúrtörténeti munka és kézikönyv egyben

Keringés idő- és érzelmi síkok labirintusában

Szerelem, érzékiség, tradíció, szokásjog, halál és túlélés

Feliratkozás a hírlevélre

Email