A nemek közötti hatalmi viszonyokkal foglalkozó könyv jelent meg Szabó T. Anna tollából. A közel félszáz rövid próza férfi és női hangokon szólal meg.

A nő feladata és a nő helyzete
„A férfi és nő közötti hatalmi viszonyok érdekelnek. Még a mai közbeszédben is általában arról van szó, hogy mi a nő feladata, és nem arról, hogy milyen a nő helyzete. A helyzet egy megállapítás, a feladat kényszer, célkijelölés” – mondta az írónő, aki első alkalommal jelentkezett novelláskötettel. „Ez a fajta beszéd nagyon fontos nekem, az átmenet a szerepversből a prózába. Van néhány verssűrűségű novella ebben a könyvben. Ezeket balladanovellának hívnám, mivel kihagyásos szerkezetükkel is a balladákra emlékeztetnek.”
Saját, fájdalmasan megélt tapasztalatát is átszűri az indulatos novellákon. Minden házasságban és minden kapcsolatban dominanciaküzdelmek zajlanak, a legnehezebb az egyenlőség. „Mint célt ki kell tűzni, sehogy máshogy nem érdemes. Egy olyan kapcsolat, amelyben az egyenlőség nem is cél, szerintem kizárólag a másik elnyomásáról szól.”

Kitárulkozás
A Töréstesztet írói pályafutásában legalább akkora lépésnek tartja, mint annak idején az Elhagy című kötetét vagy a szülés utáni verseit. „Mikor megírtam, hogy milyen fájdalmas, szép és durva a gyerekszülés, az volt ekkora kitárulkozás.”
A novelláiban felcsapó indulat nemektől független. Ahogy a kötet címe sugallja, minden történetben lezajlik egy „törésteszt”: ha nem egy tárgy, akkor az ember törik. „Mind hordozunk magunkban olyan sebeket, amelyeket akár akaratlanul is ejtettek rajtunk, kérdés, hogy mekkora egy ember terhelhetősége. Továbbra is tetten érhető, hogy a nő nem emeli fel a szavát, belemegy a játékbaba szerepbe, nagyon szeretne kitörni, de nem tud.”
A kötet egy-egy novelláján egy regény intenzitása süt át. Ilyen a Küklopsz is, amely eredetileg valóban egy regény szüzséjeként készült el. A férfiszerelem e szenvedélyes vallomásában elejtett szavakból bukkan elő a fiatal művész és idősebb társa szilánkos története, amelynek egésze azonban meghúzódik a balladai homályban.

A fedőt fölemelték
A Töréstesztben megjelenő traumabeszéd a nőkről szóló írásokban már Weöres Sándor Psyché, Esterházy Péter Tizenhét hattyúk vagy Dragomán György Máglya című könyvében is jelen van. Szabó T. Anna szerint mintha felszakadt volna egy gát a kortárs magyar prózában. „Ha haragosabb vagy szenvedélyesebb a szöveg, az azért van, mert a fedőt fölemelték, nem tudom ki kezdte, de az a lefojtott, nagy nyomású gőz most előtört.”
Az ábrázolt kapcsolatok nem feketék és fehérek. „Vannak kiélezett helyzetek, amikor szükség van a sarkításra, a veszekedés tipikusan ilyen helyzet, de utána a beszélgetésnek, önvizsgálatnak kell következnie” – fejtette ki.
A József Attila-díjas költőnő verseivel párhuzamosan régóta ír prózát, de megjegyezte, hogy mivel ez a műfaj sokkal időigényesebb, nincs sok novellája. Számos színdarabot is írt, és folyamatosan fordít. Mint mondta, munkájához férjétől kapja a legtöbb segítséget. „Mindig biztatott, sokat tanultam tőle.”