A világ soha nem lesz már olyan, mint fél órával ezelőtt volt

Újabb kiadásban jelenik meg Brandon Hackett, vagyis Markovics Botond Az időutazás napja című regénye. Egészen októberig kell várniuk a sci-fi rajongóknak a díjnyertes magyar író egyedi kötetére.

A halhatatlanságtól az időutazásig

Sodró tempójú, eredeti ötletekkel teli regényében egészen újfajta szemlélettel közelíti meg az időutazást a Brandon Hackett néven író Markovics Botond. Az 1975-ben született szerzőnek már az első novelláinak – Én, a halhatatlan című novellaciklus – egyik története meghozta a sikert, hiszen 2003-ban Zsoldos Péter-díjat kapott érte. 2007-ben aztán a korábbiaknál némileg komolyabb hangvétellel jelent meg sci-fi regénye, A poszthumán döntés. Témája a poszthumán, ember utáni lét, a tudatfeltöltések, a történet pedig elsősorban a Tau Ceti elnevezésű bolygón játszódik. Ezt követően 2008-ban készült el a következő regénye. Az Isten gépei a technológia fejlődőséből kiindulva azt vizsgálja, hogy a megváltozott körülmények között mivé válik, mivé válhat az ember és az emberi társadalom. A regénnyel 2009-ben ismét elnyerte a Zsoldos Péter-díjat.
2009-ben aztán egy újabb regény írásába kezdett, melynek címe Az ember könyve, ami végül 2012-ben jelent meg és egy kissé bizarr idegen civilizációt mutat be külön evolúcióval, és amely elragad néhány ezer embert.
2014-ben jelent meg aztán Az időutazás napja című kötet, amely az időutazás technológiai elterjedésének lehetséges következményeivel foglalkozik, és úgy kezdődik, hogy az első időgép bekapcsolásának pillanatában megjelenik a Földön kétszázmilliárd időutazó. Ennek ráadásként tavaly érkezett is a folytatása és egyben lezárása, Az időutazás tegnapja.
A nyitótörténet hamarosan újra megjelenik, október 6-tól már meg is található a könyvesboltok polcain.

Tetszőleges jövők
A történet 2021 novemberében játszódik. Ekkor lép működésbe az első időgép, aminek hatására kétszázmilliárd időutazó jelenik meg a Földön. Az időutazás napját ünneplik, az első pillanatot, ameddig vissza lehet utazni a jövőből. Igen ám, de ahogy az időutazós sztoriknál lenni szokott, ezúttal is összegabalyodik minden. Ez az esemény ugyanis eltörli az ismert világot: megszűnik a pénz, működésképtelenné válnak a kormányok, bárki számára hozzáférhető lesz minden jövőbeli technológia, köztük az időutazás is. Így bárki tetszőleges jövőbeli évbe utazhat, egészen az időfolyam végéig. Persze ennek hatalmas ára van.
Az időutazás napján rabolja el valaki a jövőből Beregi Ádám kisfiát és feleségét, Enikőt. Természetesen mindent megtéve próbálja meg felkutatni szeretteit egy folyton változó időfolyamban, őrült technológiák, valamint mesterséges mikrouniverzumok birodalmában.
Mindeközben az időgép feltalálóját, Neil Jarrison-t is sokan keresik, mivel ő az, aki megmentheti a világot. Vagy éppen el is pusztíthatja. Igaz, hogy 2612-ben kivégzik, de a „jelenben” még él. Keresői viszont nem igazán találják, mert mindig egy lépéssel az üldözők előtt jár, közben pedig csak egyvalaki érdekli: egy Rebeca nevű titokzatos nő, aki minden rejtély kulcsa lehet.

Összetorlódó világ
Olvasói, kritikusai szerint Hackett, illetve Markovics Botond regényről regényre lesz egyre jobb szerző. Az időutazás napjának alapötlete olyan gondolatkísérlet az időutazással kapcsolatban, amelyhez hasonlóval ritkán találkozhatnak a sci-fi-kedvelők. Az időutazás itt globális problémaként jelenik meg, ami egyszer és mindenkorra felforgatja a világot. Az „idősokk” – az időutazás által az átlagemberben okozott kultúrsokk – pontosan tükrözi korunk nagy kérdéseit: miképpen lehet alkalmazkodni az új életformához, egy olyan világhoz, amelyet technikai tudásunk nem csak technikai szinten alakít át… A Hackett által megálmodott formájában ez a valóság a lehető legfélelmetesebb módon bomlik ki.
Különösen értékessé teszi a gondolati játékot a regény dinamikája. A történet kifejezetten nagy fordulatszámon halad, az események úgy torlódnak egymásra, mintha valóban valami időeltolódás dobálta volna halomba az egyes jeleneteket. Az őrült futam természetesen a befejezésben csúcsosodik ki, olyan erőteljesen, hogy az olvasónak az az érzése, ilyen agymenésre normális ember már nem lehet képes, mintha Hackett valami nagyon erős anyag segítségével pörgött volna bele a klaviatúrába.
Kreatív ötlet, szellemes sztori, igényes, újszerű megvalósítás, lendületes cselekmény, és néhány komolyabb gondolat is jellemzi a regényt. A magyar sci-fi-szerzők toplistájának élén a helyzet változatlan.