Egy társadalmon kívüli lény

Kritikai pályarajz alcímmel jelentette meg a költő nevével fémjelzett monográfiát Sipos Lajos irodalomtörténész. A neves tudós úgy állította össze Berda József életének történetét, hogy azt minden dokumentarista megirigyelheti, igazán alapos és szívet melengető munka.

Hiánypótló munka

Amikor 1932-ban a Babits Mihály vezette Nyugat irodalmi folyóirat arra vállalkozott, hogy kijelölje a „Fiatal költők 100 legszebb verse” csokrát, akkor az ez évben harminc éves Berda József is bekerült az antológiába.
A József Attila-díjas Berda József egy mára méltatlanul kevéssé ismert és elismert költővé homályosult, így Sipos Lajos az Ünnepi Könyvhétre megjelent kötete nagyon fontos, hiánypótló munka. S nem csak az, de egyben egy rendkívül izgalmas, olvasmányos, ámbár mindvégig tudományos alapossággal összeállított, rendkívül cizellált, aprólékos tanulmánykötet, a maga dokumentarista igényességével.
A számos fényképpel és korabeli dokumentummal illusztrált könyvhöz még egy DVD-melléklet is tartozik, amelyen A zarándok angyal című, Berda Józsefről készült dokumentumfilm kapott helyet.

Hol idilli, hol vészjósló

Berda gyakorlatilag, mint egy 20. századi Villon, vagy mint egy újpesti Allen Ginsberg érthető meg igazán. Minden korabeli, háború előtti és 1945 utáni magyar művészeti és közérzeti ízlést felülírt, áthágott és figyelmen kívül hagyott. Így írt ételekről, italokról, a természet lenyűgöző erejéről, Istenről, vallásról, közéletről, így fogalmazott meg egyház- és társadalomkritikát, így dalolt naturális és magával ragadó stílusban az emberi test szépségéről és közismerten ellentmondásos folyamatairól, valamint a szerelem, az érzékiség testi valójáról, de időnként mélységes filozófiát is megfogalmazott.  
Önmagáról írt egyik legfontosabb közlendője sok mindent megmagyaráz, miszerint: „Én egy társadalmon kívüli lény vagyok.” A kötet ezen origóból kiindulva tájolja az olvasót Berda József élettörténetének rendkívül hangulatos, leginkább a második világháború előtti Magyarország hol idilli, hol vészjósló évein át, de a szocializmus embert próbáló évtizedeiről is számot ad a szerző.
 
Ami ma Berda Józsefről tudható

A könyv alapjául a Neogrády László Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény, Sipos Lajos archívuma szolgált, melyben a költő kéziratai, levelezése és feljegyzései eddig nem publikus anyagai szolgáltak. Sipos Lajos azzal vállalt e munkájában nagyot, hogy Berda Józsefről eddig nem jelent még meg egyetlen összefoglaló munka, hacsak nem Vargha Kálmán 1982-ben megjelent kiadványa, melyben alapvetően Berda versei és a róla szóló írások kaptak helyet. Sipos ennél nagyobbra tágította a keretet, munkájában szinte minden elfért, ami ma Berda Józsefről tudható. Mint a kiadói ajánlóban olvasható: „Jelen kötet mindezen források ismeretében és új információk bevonásával szeretne hírt adni a korszakról, Berda József életművéről, a személyes sorsot kísérő anekdotákról, húslevesekről, somlai borokról, ceglédi homoki fehérről. Mindenekelőtt azonban azt a Berda Józsefet szeretné bemutatni, akiről Vas István azt írta: egyike a magyar irodalom öt legjelentősebb költőjének.”