Sohasem lesz társadalmi konszenzus Mindszenty József személye körül, mivel gondolatai és cselekedetei mindig megosztották az embereket – mondta Balogh Margit, akinek a napokban jelent meg Magyarország utolsó hercegprímásának munkásságát bemutató kétkötetes monográfiája.
A jeles egyháztörténész 2002-ben publikálta első, a mostaninál lényegesen rövidebb könyvét az esztergomi érsek és bíboros életéről, majd 2014-ben németül jelent meg egy hosszabb monográfiája szintén ebben a témában.

Szélsőségektől tartózkodva
A most kiadott kétkötetes munka több újdonságot is tartalmaz a tavaly megjelent német nyelvű kiadványhoz képest, így belekerültek a magyar-szentszéki tárgyalásokat rögzítő jegyzőkönyvek anyagai is az 1964 és 1989 közötti időszakból. A Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött dokumentumok titkosítását csak 2013 és 2014 folyamán oldották fel – írta a távirati iroda.
Balogh Margit negyvenhat magyar és húsz külföldi levéltár, könyvtár és irattár anyagát használta fel a tudományos munka megírásához. A kutatással töltött évek alatt sokat épült a Mindszenty Józsefről kialakított képe, amelyet a szélsőségektől tartózkodva, a dokumentumok tükrében igyekezett kialakítani. A két kötet összesen csaknem ezerhatszáz oldalon mutatja be Mindszenty József pályaképét.
Ugyan Balogh Margit Mindszenty József pályafutásának teljes bemutatására törekedett, még mindig maradtak feltáratlan oldalai a bíboros életének, például feldolgozásra vár hitszónoki tevékenysége, és kéziratban maradt művei is, amelyekből rekonstruálni lehetne a múltról, történelemről való gondolkodását.
Emellett a jövő történészeire vár a feladat, hogy kikutassák a Vatikáni Titkos Levéltár, a moszkvai KGB-irattár és Franz König bécsi érsek jelenleg szintén nem hozzáférhető hagyatékának Mindszenty József működésével kapcsolatos anyagait – mondta el a monográfia szerzője.

Kötéltánc
Úgy véli, lesznek, akik elutasítóan fogadják majd munkáját: vagy azért mert túl elfogultnak fogják érezni Mindszenty Józseffel, vagy, mert túl kritikusnak találják majd. „Ez egyfajta kötéltánc két épület között a mélység fölött, meg kell próbálni nem lezuhanni” – jegyezte meg.
Balogh Margit hangsúlyozta azt is, hogy Mindszenty Józsefből sosem lesz egy olyan nemzetegyesítő alak, akinek személye körül társadalmi konszenzus alakulhatna ki, ehhez túlságosan megosztóak voltak a gondolatai és a cselekedetei.
„Zalaegerszegen például, ahol huszonöt évet töltött az életéből, nem kevés olyan történet kering, amelyekben Mindszenty nem a legszimpatikusabb színben tűnik fel” – mondta el, hozzáfűzve, hogy más emlékekből viszont kiviláglik a későbbi hercegprímás karitatív tevékenysége, szociális érzékenysége és segítőkészsége is.

Ártott és használt
Balogh Margit úgy látja, nagyon nehéz megítélni, hogy Mindszenty József hajlíthatatlanságával mennyit ártott, és mennyiben vált hasznára a magyar katolikus egyháznak. Mint fogalmazott, a berendezkedő kommunista államhatalommal folytatott küzdelem éveiben egy rugalmasabb tárgyalópozícióval valószínűleg kedvezőbb feltételeket lehetett volna elérni az egyház számára. Írásos nyomai vannak például annak, hogy ha Mindszenty József 1948-ban más álláspontot képvisel az iskolák államosításakor, 1950-ben nem nyolc, hanem tizenhat vagy húsz iskolát kapott volna vissza a katolikus egyház, így sokkal hatékonyabb lehetett volna a katolikus értelmiség utánpótlása.
„Ugyanakkor azzal a példával, amelyet az egész lénye sugárzott, önbecsülést és erőt adott a katolikus híveknek” – fűzte hozzá, megjegyezve, egyáltalán nem biztos, hogy mindig a bíborosra jellemző szilárdsággal lett volna érdemes képviselni az egyház érdekeit, főleg az 1960-as években meginduló enyhülés korszakában.
Balogh Margit jelenleg a monográfia rövidített, angol nyelvű változatán dolgozik, amely az Egyesült Államokban jelenhet majd meg. A kutató továbbra is szeretne foglalkozni Mindszenty József életével, de több átfogó munkát nem tervez írni a témában.
A Mindszenty József (1892-1975) című monográfia a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának gondozásában jelent meg.