A tinédzser és az asszony

MEGJELENT: 2014. szeptember 22. | SZERZŐ: Müllner Nándor

Minden társadalomnak vannak íratlan szabályai. És habár vannak szélsőséges esetek, az emberiség legnagyobb részének lelkébe ugyanazok a dolgok íródtak bele: ne ölj, ne lopj, ne hazudj, ne használj ki az embereket. Bárki bármit is tesz, ha egy gyermekkel teszi, az sokkal nagyobb vétségnek számít mindenhol. És ez így is van rendjén, a gyerek még nem rendelkezik stabil morális értékrenddel, és legritkább esetben képes magáért kiállni. A gyermek még tiszta. De meddig számít valaki gyereknek? 14, 17, 18, 21 éves korig? Minden országban más törvények uralkodnak.  Ráadásul minden fiatalnál változó a helyzet: van, aki még 25 éves korában sem képes felelősségteljes döntéseket hozni. Megint másoknak, életüket megrázó események hatására már tizenpár évesen fel kell, hogy nőjenek.

Férfiak, nők, gyerekek

A társadalmunk folyamatosan változik, azonban a híradóban továbbra is élen járnak azok az események, amelyekben egy nyugati, „fejlett” államban valamilyen szexuális visszaélés áldozatai gyerekek. Az én fejemben pedig az a kép él, hogy a pedofília kizárólag a férfiak „kiváltsága”. És, szerintem ezzel sokan így vannak, mert a legnagyobb visszhangot keltő ügyek azok, amikor idősebb nők fiatal fiúkat használnak ki szexuálisan. Fiatal fiúkat? Használnak ki? Az utóbb feltett két kérdés igazával kapcsolatban próbál Ben Brooks, Lolito című könyve vitatkozni.
A könyv egy tizenhat éves fiú és egy negyvenes éveit taposó kétgyerekes nő interneten szövődött románcáról szól. Angliában. Ráadásul be is teljesedett. Londonban. A történet a fiú oldaláról mutatja meg, hogyan élte át a vele megtörtént eseményeket. A könyv nagyszerűen fogalmaz: „a világban nincsenek új történések, csak más válaszok”. Mindenkivel megtörtént már, hogy rájött, valaki hazudott neki. Rosszabb esetben olyan súlyos a hazugság, hogy szakítással végződik a kapcsolat. Elég élettapasztalat híján pedig ezt hihetjük a legrosszabb dolognak, ami az életünkben történhet. Hogyan dolgozzuk ezt fel?

Ki ítél? Ki hazudik?

A Lolito a szakítást követő egy hetet írja le. A szokásos ballépéseket: a részegségről, az önutálatról, depresszióról és a haragról. Valamint a kevésbé megszokottakat: a gyógyszerekről, barátaink elmarásáról és a felnőtt chatekre való belépésről. A két összetört szív itt találkozik: Macy és Etgar egymásra lel. Utóbbi a folyamatos részegség önbizalmat adó ködén át, de tisztán haladva a vágyott cél: a találkozás és a múlt felejtése felé. Mert találkozni fognak, szeretkeznek, ki fog derülni, Macyt pedig meghurcolják.

Ez azonban egy jó könyv. Nem hagyja, hogy az olvasó jó érzéssel tegye le, mondván, az íratlan normák megint érvényre jutottak. Ráadásul még a törvény vaskeze is lecsapott a végzet gonosz asszonyára. Az olvasónak többek között fel kell tennie azt a kérdést, hogy ki ítél? És milyen jogon? Vannak olyan tizenévesek, akik már bőven felnőttnek néznek ki, azonban itt nem erről van szó. Etgar nem volt akcelerált, viszont hazudott Macynek a korát illetően. Persze, bűn az, ha valaki nem veszi észre a nyilvánvalót, de ez talán nem bizonyíték arra, hogy a fiú szintén akarta a kapcsolatot? Miért probléma az, ha mindketten segítenek egymásnak felejteni? Baj, sőt, törvénytelen, mert a fiú tizenhat éves. De vajon ennyi idősen még gyermekin tiszta-e valaki? Etgar élt már szexuális életet jóval a Macyvel való találkozás előtt is. Ez tesz valakit felnőtté? És ha nem, akkor vajon a Macyvel folytatott aktus megrontotta-e a fiút?


Gyermeki tisztaság?

A könyv kendőzetlenül leírja a nyugat mai világát. Csak említés alapján, de ott van minden: a tv, a laptop, youtube, a pornó oldalak. Bármelyik gyerek hozzá tud férni ezekhez a dolgokhoz. Ki sem kell mozdulnia otthonából! És ezek segítségével bármit megnézhet: halált, perverziót, nyomort, valóságot. És nem csak Etgar, hanem a barátai is nézik ezeket. A lányok is. Hogyan lehetne egyértelmű fogalmat alkotni ilyen feltételek mellett a tisztaságról? Ha ilyeneket lát és keres valaki, akkor tiszta maradhat-e a lelke egyáltalán? Etgaré pedig az volt. És pont ez vonzotta hozzá Macyt. A tiszta romantika és szeretet. Meg a gyerekség. Erre volt szüksége Macynek, akit a férje vert, és emberhez nem méltó körülmények között kellett élnie. Arra, hogy ebből elszabadulhasson egy pillanatra, és ismét kapjon valakitől reményt. Nem csak szexet. És vajon egy ilyen hozzáállás be tudja mocskolni Etgar „gyerekes” tisztaságát? Bármi legyen is a válasz, Macyt megbüntették, ennek hatására pedig Etgart olyan sokk érte, hogy bevallotta: „feloldódok, felnövök”.

A könyv több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Ráadásul olyanokat, amelyeknek a felvetése társadalmunk legmélyebb alapjaiban gyökerező, előítéletekké süllyedt morálját kérdőjelezi meg. Azt, amelyet biztosnak és megingathatatlannak vélünk. Ha nem lenne szórakoztató, ráadásul rövid olvasmány is egyben, akkor is csak egyetlen, nem a könyvhöz kapcsolódó kérdést tennék fel a (remélhetőleg majdani) Olvasónak: mi más kell még?

 

 

 

 

 

 

Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Putyin kémkedő verebe

Putyin kémkedő verebe

A szenvedély veszélyes, mint a kémkedés Moszkvában

Titokzatos történelem

Művelődéstörténeti-irodalmi beszélgetéssorozat a Várkert Bazárban

Elit játszma pókerarccal

Hogyan tett kockára mindent, hogyan szerzett hatalmas vagyont, és hogyan vesztette el

Mesét mondanak a Kolibriban

Egy-egy történetet a kamaszkorból, ami valami miatt fontos, érdekes, elgondolkodtató

Most minden valamirevaló férfinek itt a helye!

Százhúsz tábori lap, levél és képeslap, valamint egy szakadozott fényképalbum

Feliratkozás a hírlevélre

Email