A műépítész

MEGJELENT: 2014. április 4. | SZERZŐ: Rácz András

Két évszázada született a 19. század második felének, a millenniumi megemlékezések épületeinek tervezője, Ybl Miklós. A „műépítész”halálának 123. évfordulóján, január 22-én vette kezdetét az Ybl-emlékév, amely április első napjaiban legjelentősebb rendezvénysorozatához érkezett: április 3-án a miniszterelnök átadta az évek óta roskadozó, s az emlékév alkalmából felújított Várkert Bazár épületegyüttesét. A 2012-ben megindult rekonstrukció célja egy új kulturális tér kialakítása is volt. A munka első ütemében az Ybl által tervezett részeket állították helyre.

Ybl Budapest, sőt a kiegyezés kori Magyarország meghatározó építésze volt. Házai, palotái, középületei nem pusztán kulturális örökségünk részei, de egyúttal a XXI. században ismét megtalált magyar polgárosodás eszméit is hordozzák. Épületei kőbe vésett gondolatok: egy felemelkedő, erősödő, szabad és büszke magyar polgárság öntudatának tükörképei. 
Európai hírű építészünkre emlékezve megkerülhetetlen a Holnap Kiadó Az építészet mesterei címmel indított sorozata, amely a hazai építészet legrangosabb alakjait kívánja az olvasóközönségnek bemutatni. A sorozat Ybl-kötetének megjelenése előtt Ybl Miklósról két gondos feldolgozás állt rendelkezésre: Ybl Ervin 1956-ban írott életműkötete és az 1991-ben, a Budapesti Történeti Múzeumban rendezett életmű-kiállítás katalógusa. A Holnap gondozásában megjelent album ezeket, valamint Ybl életének és értékelésének változatos dokumentumait, a jelentősebb műveire vonatkozó leírásokat, továbbá gazdag, és többségében eddig nem látható képanyagot gyűjtött egybe.
Az építész dokumentumokkal, folyóiratcikkekkel, méltatásokkal tagolt, színesített életrajzát az életművét értékelő dokumentumválogatás egészíti ki. Érdekes válogatás ez, hiszen Ybl megítélésének változását is tükrözi, kiderül belőle, hogyan látták teljesítményét, építészeti stílusát a kortársaktól a negyvenes, ötvenes éveken át a közelmúltig.
Az igényes kiállítású kötetben fekete-fehér fotókkal, színes metszetekkel, vázlatrajzokkal illusztrálva sorakoznak Ybl építészeti tervei, ma is álló, illetve elpusztult épületei. Az olvasó olykor szomorúan mered ezekre a képekre: lebontották, nem épült meg… Más fotók azonban melegséggel töltik el a lelket: a XIX. század második felében Magyarország az építészet tekintetében is európai teljesítményt nyújtott. Talán a nagy mester születésének kétszázadik évfordulójának környékén ismét eljuthatunk ehhez a minőséghez. Reméljük, igaza lesz a miniszterelnöknek, aki a Várkert Bazár átadásán így fogalmazott: ha van egységes cél és egységes akarat, akkor a magyarok lenyűgöző dolgokat tudnak létrehozni.

Az Ybl bicentenárium aktuális eseményeiről programajánlónkban adunk hírt.

Címkefelhő
Megosztás