Elárverezett Rimbaud-levelek

MEGJELENT: 2018. október 10. | SZERZŐ: Márton Mihály

A becsült ár csaknem négyszereséért, négyszázötezer euróért cserélt gazdát kedden a Sotheby’s aukciósház Párizsban megrendezett árverésén Arthur Rimbaud francia költő őszinte hangvételű levele, amelyet nem sokkal halála előtt írt testvérének, Isabelle-nek.
A párizsi aukció tételei között öt levél is szerepelt Rimbaud-tól, de ezek közül az Isabelle-nek címzett, háromoldalas írásából érezhető leginkább az egyre rosszabb egészségi állapotban lévő költő fájdalma, félelme és magánya. Persze, valószínű, hogy nem a szöveg emberi mélysége miatt csúszott ilyen magasra a licit… 

Kép forrása

Rimbaud és Verlaine
A világirodalom egyik legrejtélyesebb géniuszaként számon tartott Rimbaud a belga határ menti kisvárosban, Charleville-ben született 1854-ben. Már gyermekkorában kitűnt rendkívüli értelmével, az irodalom iránti érdeklődésével. Kezdetben a parnasszizmus hatott költészetére, tizenhat éves korában talált rá egyéni hangjára.
1871 augusztusában elküldte verseit Paul Verlaine-nek, akit annyira lenyűgöztek a költemények, hogy azonnal Párizsba hívta az ifjút. A személyes találkozás mindkettejük számára végzetes volt: parázs vitáktól sem mentes, féktelen és szenvedélyes homoszexuális kapcsolatuk botránykő volt a közvélemény szemében. 1873 júliusában kettejük viszonya annyira elmérgesedett, hogy egy brüsszeli hotelszobában Verlaine rálőtt barátjára, és megsebesítette a csuklóján. Rimbaud kórházba, Verlaine pedig két évre börtönbe került.

Kép forrása

Rabszolgakereskedő
A tragédia azonban nem ekkor következett be, hanem akkor, amikor 1875-ben Rimbaud elindult világot látni: gyalog átkelt az Alpokon, a Holland Kelet-Indiákon (Indonéziában) beállt a gyarmati hadseregbe, járt Egyiptomban, Cipruson építési felügyelő volt. Bejárta Etiópia belső vidékeit, kereskedett kávéval, kaucsukkal, elefántcsonttal és fegyverrel, s állítólag még rabszolgákkal is, és tisztes vagyont halmozott fel.
Irodalmi szempontból nagyon szomorú, hogy ezekből az évekből nem maradtak fenn versei. Lehet, hogy nem is írt semmit, s az is elképzelhető, hogy hiába verselt, betegsége, hányattatásai során elveszett minden szövegrészlet. 

Kép forrása

Faláb és két mankó
A kalandot ugyanis emberi tragédia is kísérte. Rimbaud egészsége azonban megromlott, és 1891 februárjában rákos daganat alakult ki a jobb térdén. Marseille-be hajózott, ahol hamarosan amputálták a lábát. Állapota nem javult, a kór megtámadta a többi végtagját is, és 1891. november 10-én, alig harminchét évesen meghalt.
Halála előtt nem sokkal írta testvérének a most kalapács alá került levelet, amelynek érdekessége, hogy a szöveg mellett a költő három apró rajzocskát is készített falábáról, két mankójáról és a műlábáról.
A levél egyébként egyike annak az öt Rimbaud-relikviának, amelyeket kalapács alá bocsátottak az árverésen. Azt azonban még a laikusok is elismerik, hogy kétségtelenül a legértékesebb szöveg, hiszen megmutatja a költő életének utolsó heteiben zajló vívódások tragikumát, elénk tárja a döntéseket, amelyeket meg kellett hoznia, s feltárja romló egészségének érzelmi terheit.




Megosztás