Festeni kezdett Yang Yang, a bécsi állatkert nőstény óriáspandája. A „műveket” négyszázkilencven euróért (százhatvanezer forint) árusítják egy közösségi finanszírozási projekt keretében, hogy a bevételből könyvet jelentessenek meg az óriáspandák bécsi történetéről.

Kép forrása

Élvezi a festegetést
A Schönbrunni Állatkert közleménye szerint kereken száz „festményt” várnak Yang Yangtól, a műveket az eredetiséget igazoló okmánnyal együtt árusítják a startnext.com oldalon. Ha október 9-ig összejön a várt huszonötezer euró (azaz nyolcmillió forint), megjelenhet a fotókkal gazdagon illusztrált kétnyelvű összefoglaló kötet az osztrák fővárosba került pandák történetéről.
Yang Yang a kulisszák mögött alkot egy rácson keresztül, az állatgondozók tartják neki a papírt, amelyet összepingál. Eveline Dungl zoológus szerint a többszörös anya élvezi a festegetést, alig várja, hogy megkapja a külön e célra barkácsolt bambuszecsetet, és ha nincs egyéb teendője, egymás után akár több képet is készít. Stílusa változó, az óriáspandák bundájához illően azonban csak kétféle színt használ, feketével fest a fehér alapra. Munkáját sárgarépával és édesburgonyával jutalmazzák.
    
Kép forrása

Összerágott bambuszrudak
A kiadni szándékozott album Daniel Zupanc állatfotós képeiből válogat, aki több mint tíz éve fényképezi az óriáspandákat Bécsben. Yang Yang egyébként 2003-ban érkezett Bécsbe párjával, Long Huival.
A projekt keretében külön díjazás ellenében meg lehet tekintei a schönbrunni pandaház hátsó fertályait, és bekeretezve meg lehet vásárolni a pandák rágásnyomait viselő bambuszrudakat is. Hiába no, az üzlet, az üzlet…
A Schönbrunni Állatkertben nem Yang Yang az első lakó, amely festőnek állt: Nonja, a tavasszal negyvenkét évesen elhunyt nőstény orangután is számos képet festett az 1990-es években, amelyekkel világhírűvé vált.

Kép forrása

Pandatörténet
Az óriáspanda eredeti elterjedési területe Kelet-Kína és Mianmar nagy részét magában foglalta. A késő pleisztocénben kezdődött meg a visszaszorulása, amelyben a klímaváltozásnak és az ember terjeszkedésének is szerepe volt. A bundájáért történő vadászata és az állatkertek állományának fenntartásáért történő befogása tovább tizedelte a populációt, amíg 1939-ben védelem alá nem helyezték. A vadászatot és a prémkereskedést Kínában szigorúan büntetik, ezért 1997-ig halálbüntetés járt. A populáció visszaszorulásához az életterük egyre nagyobb benépesülése is hozzájárul, melynek következtében elterjedési területük három részre szakadt. 1998 óta az elterjedési területe is védelem alatt áll. 
A WWF és a kínai kormányzat négyéves kutatása szerint 2004-ben a szabadban nagyjából ezerhatszáz példány élt.  A Természetvédelmi Világszövetség 2016-ban a veszélyeztetett besorolást sebezhetővé enyhítette, mivel a fajvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően megállt az óriáspandák számának csökkenése. A szövetség a jelentésében ekkor ezernyolcszázhatvannégy felnőtt és kétezerhatvan kölyök példányra becsülte a faj populációját. Felhívták azonban rá a figyelmet, hogy a jövőben bambuszerdők kiterjedésének visszaesése várható, ezért az óriáspandák egyedszáma ismét csökkenésnek indulhat.