Amikor az ember nagyobb sarkköri expedíciót tervez, valószínűleg van egy szokásalapú fontossági sorrend a bepakolandó holmik listáján: meleg ruhák, élelem, mérőműszerek, és persze úgy fest, a sarkkutatók és felfedezők Maslow-piramisának aljáról nem hiányozhat még egy esszenciális tétel: a többszáz könyv. Alex Johnson az Independenten nemrégiben megjelent cikkében Scott-kapitány legendás sarkköri utazására szánt műveinek listáját tárja elénk, valamint hozzáteszi, hogy a mobilkönyvtár hurcolás nem pusztán az a kapitány személyes hóbortjának volt tekinthető. 

Kép forrása

Sarkvidéki katalógus
Robert Falcon Scott 1901 és 1904 közötti felfedezőútjáról bizonyára mindenki hallott már egy-egy kósza történetet. Legendás csatája Amundsennel az Antarktisz meghódításáért egy heroikus, tragikus, határokat miden ponton feszegető, hátborzongatóan szép történet. Mint tudjuk, végül Amundsen ért célt elsőként, s bár a versenyben Scott és csapata alulmaradt, tapasztalataik és feljegyzéseik kincset értek a jövő sarkkutatói számára. Scott azonban, mint tudjuk, e kincsekért végül életével fizetett az embert próbáló küzdelem során. 
A lenyűgöző erőpróba históriáját tehát sokan ismerjük, de hogyan is vágott neki Scott az expedíciónak, hogy tervezte végrehajtani az utat, mely során megőrzi mind fizikai, mind mentális egészségét? A válasz természetesen csak egy példálózó felsorolás: a rengeteg élelmiszer és meleg öltözék mellett a kultúr-higiéniét a könyvei biztosították. Scott nem volt rest e téren, összeállította az igen lenyűgöző Nemzeti Antarktisz Expedíciós Könyvtárat. E fedélzeti gyűjteményt még saját, harmincnégy oldalas katalógussal is ellátták, gondos, műfaj szerinti elosztás alapján strukturálva. 

Kép forrása

Scott Könyvtára
A könyvtár tartalmazott életrajzokat, filozófiai esszéket, történelmi, természettudományos, utazási és expedíciós iratokat, valamint regényeket, magazinokat. Minden szekció műveit szerző szerint betűrendbe rendezték, és még azok helyét is megjelölték, vagyis, hogy az adott mű Scott vagy a tisztek kabinjában, az üzembiztonsági tisztek fülkéjben, vagy a tengerészek rendházában fellelhető. 
E brossurából tudjuk, hogy Scott saját kabinjában tartotta az összes Sir Walter Scott művet, valamint az utazási és tengerészeti iratok nagyrészét. Lewis Caroll két klasszikusa, az Alíz Csodaországban és az Alíz Tükorországban az üzembiztonsági tiszteknél kaptak helyet, akárcsak George Whyte-Melville népszerű vadászregényei, illetve harmincöt Punch magazin (népszerű brit hetilap), a Dickens regényeket – köztük a Karácsonyi Éneket – pedig a Gyülekezeti szobában helyezték el. Mindemellett természetesen mindenkinek megvoltak a saját kedvencei, Michael Barne hadnagy például Jerome K. Jerome regényét, a Three Men in a Boat-t foglalta le magának.

A sarkutazó bibliotékában továbbá efféle kötetek találhatók: John Barrow: Cook’s Voyages of Discovery, Miller Christy: Voyages of Foxe and James, Sir Martin Conway: First Crossing of Spitzbergen, Charles M Goodridge: Narrative of Voyage to South Seas, CCA Gosch: Danish Arctic Expeditions , AW Greely: Handbook of Arctic Discoveries és így tovább…

Valamennyi mű csak angolul elérhető, nincs magyar címük. Különböző – főleg sarkköri – expedíciókról szólnak, vagy azok történetét dolgozzák fel, melyek Scott számára minden bizonnyal temérdek hasznos információval szolgáltak.

Kép forrása

Könyv nélkül nem megy
A katalógusok egyébként kifejezetten ritkaságszámba mennek, ugyanis csak mintegy húszat nyomtattak ki közülük, melyeket annak rendje és módja szerint aukcióra is bocsájtottak, s manapság meglehetősen nagy pénzért cserélek gazdát. Szerencsére nekünk nincs szükségünk a temérdek zöldhasúra kíváncsiságunk kielégítéséhez, ugyanis az Antarctic Circle jóvoltából mindez az interneten is megtekinthető.  
Azonban nem Scott volt az egyetlen sarkvidéki kalandor, aki magáénak érezte az expedíciós könyvtár gondolatát. Míg Martin Forbsiher csupán néhány könyvet vitt magával az első, 1576-os expedíciójára, közel háromszáz évvel később Sir John Franklin hajóin (az Erebuson és a Terroron) egy körülbelül háromezer könyves könyvtárat hoztak létre. Hasonlóan cselekedett Sir Ernest Shackleton, aki az antarktiszi útjára az Endurance nevű hajóján szintén rengeteg könyvet utaztatott.