A közelmúltban megjelent a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország, 2017. című kiadványa, mely reprezentatív képet ad Magyarország gazdasági, társadalmi helyzetéről. Természetesen a könyvkiadás, könyvforgalmazás témáját is feldolgozza a kiadvány, s itt érdekes adatokat találhatunk. Ugyanakkor a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése egészen más eredményeket közöl…

Kép forrása

Kevesebb vagy több
A Statisztikai Hivatal szerint 2017-ben csaknem tizenkétezer (11 857) könyv jelent meg Magyarországon, amely 3,5 százalékkal kevesebb, mint 2016-ban. Ez az adat első pillanatra meglepetésnek tűnik, hiszen Magyarországon, az elmúlt évet megelőző három évben könyvpiaci növekedést figyelhettünk meg. 2016-ban például a 2015-ös bázishoz képest 11 százalékkal több könyvet adtak ki. Persze, zárójelben tegyük hozzá, hogy amúgy viszont a rendszerváltás óta folyamatosan csökken a megjelenő könyvek száma. 
A most tapasztalható visszaesés azonban nem az olvasók csökkenő számát mutatja, hanem a tankönyvpiac átrendeződését tükrözi. A KSH kiadványa ugyanis rámutat, hogy a példányszámok a tankönyvek esetében estek vissza a legnagyobb mértékben, 32 százalékkal. 

Kép forrása

Csökkenő kínálat
Érdemes tehát megnézni, hogyan alakult a könyvpiac a tankönyves világon túl. Nos, a KSH szerint így sem zárt valami jó évet a könyvkereskedelem. Sem példányszámban, sem az árak szempontjából nem volt jó éve a magyar könyveseknek. A 26,2 millió kiadott kötet tizenhat százalékos csökkenést jelent 2016-hoz képest, a könyvek átlagára pedig már ötödik éve csökken, 2017-ben tizenegy százalékos volt a visszaesés.
Azt persze nem tudjuk, hogy ezzel együtt az előállítási költségek is csökkentek-e, de gyanítom, hogy igen. Nem mindegy, hogy egy könyv milyen vastag, kemény-, vagy puhaborítóval készül, s, hogy mennyire igényes a kivitelezés, hogy az árban megjelenik-e a lektorálás, korrektúra, borítótervezés, tipográfiai munka költsége.  
A Magyarország, 2017. című kiadvány szerint a címek száma a tudományos és az ismeretterjesztő könyvek esetében csökkent legnagyobb mértékben, negyven, illetve huszonegy százalékkal. 
A szépirodalmi művek címszáma azonban két és fél százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ezeknek hetven százaléka regény vagy elbeszélés. A példányszámban viszont ebben a körben is csökkent jó két százalékkal.

Kép forrása

Növekvő forgalom
Mindezekkel szemben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése arról számol be, hogy a szabadforgalmú (közoktatási tankönyvek nélküli) könyvpiac forgalma 2017-ben 47.835.649.000 Ft volt, ami 2,03%-os forgalmi növekedést jelent a 2016-os, 46.885.554.000 Ft-ot kitevő forgalomhoz képest.
Ugyancsak szembe megy a KSH adataival a MKKE jelentés az ismeretterjesztő kategóriában. Szerintük a magyarországi könyvpiac egyik legnagyobb forgalmú ágazata az elmúlt esztendőben az ismeretterjesztő művek kategóriája volt. Az ide sorolható művek fogyasztói árú forgalma a könyvpiac 29,51%-át jelenti, 14.114.185.000 Ft-tal. 2016-ban az ágazat könyvpiaci részesedése 29,44% 13.804.149.000 Ft volt. Tehát itt is növekedés volt. 
Persze a MKKE másképp számol, mint a KSH. Saját nyilatkozatuk szerint az elmúlt évi fogyasztói árú könyvforgalom statisztikai összesítéséhez százhetvenegy cég forgalmi adatait vették figyelembe. Becsléseik szerint a félárú könyvek elmúlt évi forgalma megközelítően 1.000.000.000 Ft volt, a kis, évente csupán néhány könyvet megjelentető intézmények, egyesületek, kis kiadók becsült forgalma pedig 500.000.000 Ft-ot tett ki.
Szóval emitt sok a becslés és a következtetések tisztán a forgalomból adódnak. Így a KSH alaposabb adatközlőnek tűnik. A két nézőpont együtt ad teljes képet a könyvpiacról.