A kétezer éves papirusz titka
Egy eddig ismeretlen ókori orvosi szöveget tartalmaz a Bázeli Egyetem kétezer éves papirusza, amely a 16. század óta okoz fejtörést a kutatóknak.
Kép forrása
Az Amerbach-papírok egyike
A bázeli papiruszgyűjteményben öt nyelven írt hatvanöt dokumentum sorakozik a ptolemaioszi és a római korból, amelyeket 1900-ban vásárolta meg az egyetem „oktatási segédanyagnak”, kivéve közülük két iratot. Utóbbiak a 16. században kerültek Bázelbe, és valószínűleg Basilius Amerbach (1533-1591) helyi jogtudós és professzor műgyűjteményébe tartoztak.
A Bázeli Egyetemi Könyvtár három évvel ezelőtt bukkant rá saját pincéjében a több mint száz évvel ezelőtt megvásárolt papiruszokra. A görög, latin, kopt és hieratikus írásokat tartalmazó dokumentumok elsősorban hétköznapi iratok. A levelek, szerződések és elismervények sokat elárulnak a kétezer évvel ezelőtt élt egyszerű emberek hétköznapjairól. Az újra megtalált gyűjteményt a Svájci Nemzeti Tudományos Alap támogatásával digitalizálták, lefordították, és tavaly már egy kiállításon is bemutatták.
Az Amerbach-papírok egyike, amelynek mindkét oldalán tükörírás látható, azonban lázba hozta a kutatókat – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon.
Kép forrása
Szakértő érkezett Bázelbe
Ez a papirusz ugyanis valami különlegeset, egy eddig ismeretlen ókori szöveget tartalmaz.
De akad más érdekesség is. Az Egyetem szakembereinek feltűnt az egyik lap furcsa összetettsége, s ultraibolya és infravörös felvételek révén sikerült megállapítaniuk, hogy a kétezer éves dokumentum valójában nem egyetlen papirusz, hanem többrétegnyi papirusz összeragasztva. Külön szakértő érkezett Bázelbe, hogy szétválassza a lapokat, és a kutatók most először elolvashassák a görög nyelvű szöveget.
„Ez egy szenzációs felfedezés” – mondta Sabine Heubner, az egyetem ókori történelemmel foglalkozó professzora, hozzátéve, hogy az intézmény papiruszgyűjteményében sorakozó dokumentumok többsége levél, szerződés és elismervény, ám most egy tartalmasabb szöveg került elő, ami ezeknél jóval értékesebb.
Kép forrása
Galénosztól származhat?
„Most már kijelenthetjük, hogy ez egy késő ókori orvosi szöveg, amely a hisztérikus apnoé jelenségét írja le” – tette hozzá a szakember. A kutatók feltételezése szerint a szöveg a görög származású római orvostól és filozófustól, Galénosztól származhat, vagy egy ismeretlen magyarázó szövege lehet az ókori tudós egyik munkájának.
A Hippokratész után az ókori világ második legjelentősebb orvosaként számon tartott Galénosz (i. sz. 129-201) neve azután merült fel, hogy egy szakértő hasonlóságot fedezett fel a bázeli papirusz és az úgynevezett ravennai papiruszok között. Utóbbiak közt Galénosz több olyan kézirata is megtalálható, amelyekre később más szövegeket írtak rá (palimpszeszt). Hasonló módon, a bázeli dokumentum talán a középkori újrahasznosítás áldozatává vált, és azért ragasztották össze a lapokat, hogy masszív könyvkötésként használják őket.
Kép forrása
Mozaikdarabok
A jelenlegi projekt befejezése után a Basel papirusz-kutatás új szakaszba léphet. Huebner reméli, hogy a következőkben a digitális gyűjtemény nemzetközi adatbázisokkal való megosztásával új eredményekre juthatnak.
Mivel a papiruszok gyakran csak töredékekben jutnak el a gyűjteményekbe, fontos, hogy kutatóknak rálátásuk legyen, mit őriznek más gyűjteményekben. Így összetartozó szövegeket fedezhetnek föl. Hübner professzor szerint a most megtalált szövegnek lappanghatnak további részletei Strasbourgban, Londonban, Berlinben, vagy máshol is. Csak a modern digitalizáció teszi lehetővé, hogy ezeket a mozaikdarabokat újra összeillesszük, hogy nagyobb és szervesebb képet kapjunk a múltról – fogalmazott a kutató.
A bázeliek a tervek szerint 2019 elején fogják publikálni munkájuk összes eredményüket.
Kép forrása
Az Amerbach-papírok egyike
A bázeli papiruszgyűjteményben öt nyelven írt hatvanöt dokumentum sorakozik a ptolemaioszi és a római korból, amelyeket 1900-ban vásárolta meg az egyetem „oktatási segédanyagnak”, kivéve közülük két iratot. Utóbbiak a 16. században kerültek Bázelbe, és valószínűleg Basilius Amerbach (1533-1591) helyi jogtudós és professzor műgyűjteményébe tartoztak.
A Bázeli Egyetemi Könyvtár három évvel ezelőtt bukkant rá saját pincéjében a több mint száz évvel ezelőtt megvásárolt papiruszokra. A görög, latin, kopt és hieratikus írásokat tartalmazó dokumentumok elsősorban hétköznapi iratok. A levelek, szerződések és elismervények sokat elárulnak a kétezer évvel ezelőtt élt egyszerű emberek hétköznapjairól. Az újra megtalált gyűjteményt a Svájci Nemzeti Tudományos Alap támogatásával digitalizálták, lefordították, és tavaly már egy kiállításon is bemutatták.
Az Amerbach-papírok egyike, amelynek mindkét oldalán tükörírás látható, azonban lázba hozta a kutatókat – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon.
Kép forrása
Szakértő érkezett Bázelbe
Ez a papirusz ugyanis valami különlegeset, egy eddig ismeretlen ókori szöveget tartalmaz.
De akad más érdekesség is. Az Egyetem szakembereinek feltűnt az egyik lap furcsa összetettsége, s ultraibolya és infravörös felvételek révén sikerült megállapítaniuk, hogy a kétezer éves dokumentum valójában nem egyetlen papirusz, hanem többrétegnyi papirusz összeragasztva. Külön szakértő érkezett Bázelbe, hogy szétválassza a lapokat, és a kutatók most először elolvashassák a görög nyelvű szöveget.
„Ez egy szenzációs felfedezés” – mondta Sabine Heubner, az egyetem ókori történelemmel foglalkozó professzora, hozzátéve, hogy az intézmény papiruszgyűjteményében sorakozó dokumentumok többsége levél, szerződés és elismervény, ám most egy tartalmasabb szöveg került elő, ami ezeknél jóval értékesebb.
Kép forrása
Galénosztól származhat?
„Most már kijelenthetjük, hogy ez egy késő ókori orvosi szöveg, amely a hisztérikus apnoé jelenségét írja le” – tette hozzá a szakember. A kutatók feltételezése szerint a szöveg a görög származású római orvostól és filozófustól, Galénosztól származhat, vagy egy ismeretlen magyarázó szövege lehet az ókori tudós egyik munkájának.
A Hippokratész után az ókori világ második legjelentősebb orvosaként számon tartott Galénosz (i. sz. 129-201) neve azután merült fel, hogy egy szakértő hasonlóságot fedezett fel a bázeli papirusz és az úgynevezett ravennai papiruszok között. Utóbbiak közt Galénosz több olyan kézirata is megtalálható, amelyekre később más szövegeket írtak rá (palimpszeszt). Hasonló módon, a bázeli dokumentum talán a középkori újrahasznosítás áldozatává vált, és azért ragasztották össze a lapokat, hogy masszív könyvkötésként használják őket.
Kép forrása
Mozaikdarabok
A jelenlegi projekt befejezése után a Basel papirusz-kutatás új szakaszba léphet. Huebner reméli, hogy a következőkben a digitális gyűjtemény nemzetközi adatbázisokkal való megosztásával új eredményekre juthatnak.
Mivel a papiruszok gyakran csak töredékekben jutnak el a gyűjteményekbe, fontos, hogy kutatóknak rálátásuk legyen, mit őriznek más gyűjteményekben. Így összetartozó szövegeket fedezhetnek föl. Hübner professzor szerint a most megtalált szövegnek lappanghatnak további részletei Strasbourgban, Londonban, Berlinben, vagy máshol is. Csak a modern digitalizáció teszi lehetővé, hogy ezeket a mozaikdarabokat újra összeillesszük, hogy nagyobb és szervesebb képet kapjunk a múltról – fogalmazott a kutató.
A bázeliek a tervek szerint 2019 elején fogják publikálni munkájuk összes eredményüket.
Egypercesek
Magyarország fotóalbuma
A Magyarország 365 fotópályázat képeiből készült könyvet mutattak be Budapesten
Nem átok a Kárpátok
Egy tükör, melybe nem biztos, hogy akarunk, de érdemes belenézni
Kösd össze a várost a saját történeteddel!
Hetedik alkalommal újra itt a városi elbeszélés-pályázata, az Álljon meg egy novellára!