Mikes Kelemen Törökországi levelek című művének 1906-os díszkiadása került az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe. A Mikes-levelek unikális, bőrkötetes díszkiadása az Egyesült Államokban élő Simon Kázmér felajánlásának köszönhetően érkezhetett vissza.
    
Kép forrása

Mikes-levelek 
Magyarország alaptörvénye állami feladattá teszi a magyar kulturális értékek megóvását, országhatároktól függetlenül. Az OSZK szakmai segítségével működő Mikes Kelemen-program ezért a diaszpóra magyarság nyomtatott értékeinek felkutatását, összegyűjtését és hazahozatalát szolgálja. 
Elbe István, az OSZK információszolgáltatási igazgatója elmondta, hogy a gazdagon illusztrált kötet II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala alkalmára készült. Igaz, hogy Mikes Kelemen földi maradványai nem voltak a hazahozott hamvak között, ugyanis a temetkezési helyéül szolgáló rodostói görög temetőt a 19. század közepén felszámolták.
A Mikes-mű a Lions Clubok Magyarországi Szövetsége segítségével került vissza Magyarországra. Koleszár Péter, a szervezet vezetője elmondta, hogy a kötetet egy 1956-ban Torontóba emigrált magyar ötvösművész adományozta az 1966-ban szintén emigrált Németh Istvánnak. Sógora, Simon Kázmér az ő végrendeletét teljesítve juttatta el az értékes kiadványt a magyar államnak.
    
Kép forrása

A fejedelem íródeákja

Mikes Kelemen, a II. Rákóczi Ferenc oldalán emigrációba vonuló kuruc bujdosók egyik legismertebb alakja 1761. október 2-án hunyt el egy pestisjárvány során. A kiváló férfiú Lengyelország és Franciaország után a törökországi Rodostóba is hűen követte a fejedelmet. Mikes egészen annak haláláig híven szolgálta Rákóczit, a későbbi évtizedekben pedig a rodostói magyar kolónia vezetője lett; életéről és viszontagságairól Törökországi levelei tanúskodnak, melyeket a fejedelem íródeákja képzeletbeli konstantinápolyi nagynénjének írt.

A száműzött fiatalember életét híres Törökországi leveleiből ismerhetjük meg leginkább: ezek közül az első még 1717 októberében született meg, azt pedig Mikes Kelemen haláláig további kétszázhat üzenet követte. A soha el nem küldött üzenetek amellett, hogy kiválóan bemutatják a bujdosásban megőszülő egykori apród életének viszontagságait, honvágyát és a hazáról született gondolatait, a rodostói fejedelmi „udvar” mindennapjaiba is bepillantást nyújtanak. 

Kép forrása

Tertullianus védőbeszéde
Az eseményen hivatalosan visszaadtak a magyarországi ferences rendnek egy 15. századi ősnyomtatványt, amely 1950-ig a budai ferencesek birtokában volt, majd az államosítások után az OSZK gyűjteményébe került. A könyvtár által restaurált kötetben Tertullianus keresztényekről szóló védőbeszéde és Euszébiosz zsidó bölcseletet támogató írása olvasható. 
Dobszay Benedek ferences tartományfőnök az átadáskor emlékeztetett arra, hogy az 1950-es években a rend kolostorainak többségét bezárták, a csaknem hatszáz szerzetesből alig hetvenkettő maradhatott a rend kötelékében. Több ezer, a ferencesektől államosított kötet és sok levéltári anyag található még mindig állami intézmények gyűjteményeiben.
Tüske László, az OSZK főigazgatója az eseményen hangsúlyozta: a kettős könyvátadó az állam, a civil szervezetek és az egyház sikeres együttműködésének gyümölcse. A most átadott kötetet a Margit körúti ferences rendház könyvtárában helyezik el.