Kik járnak könyvtárba?

MEGJELENT: 2018. június 21. | SZERZŐ: Gábor Bálint

Fantasztikusan érdekes kutatásról számolt be a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapja. A Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek projekt keretében 2018. január 17-én megrendezésre került könyvtárszakmai konferencián egyebek mellett bemutatták azokat az eredményeket, amelyek az én könyvtáram program részeként készültek az olvasás helyzetéről.
Az olvasáskutatók friss eredményei letölthetők a honlapról, ám kedvcsinálónak és persze érdekességként itt is összefoglaljuk a legfontosabb következtetéseket. 


Kép forrása


Tanácskozás a könyvtárakról
Elöljáróban érdemes elmondani, hogy a konferencián olyan notabilitások vettek rész, mint dr. Vígh Annamária, a EMMI Közgyűjteményi Főosztályának vezetője, Nagyné Varga Melinda, a Főpolgármesteri Hivatal kulturális, turisztikai, sport-, köznevelési és szociálpolitikai főosztályának vezetője, Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke.
A szakmai program keretében Farkas Ferenc szakmai vezető Az én könyvtáram program első évéről tartott beszámolót. A társadalom rétegződésének vizsgálatáról Papp Z. Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének igazgatója beszélt.
A magyar lakosság olvasási és könyvtárhasználati szokásait Dr. Tóth Máté kutatási szakértő ismertette. Eszenyiné Dr. Borbély Mária kutatási szakértő a könyvtárosok digitális kompetenciájának jelentőségéről tartott előadást. Németh Szilvia a T-tudok Zrt. ügyvezető igazgatója nemzetközi összehasonlításban ismertette a magyar diákok szövegértési kompetenciájának néhány összefüggését és bemutatott pár európai gyakorlatot. Koglerné Hernádi Ágnes fejlesztési csoportvezető a köznevelést támogató módszertani fejlesztésekről számolt be. A konferenciát Márföldi István, a digitális írástudás fejlesztési műhely tagjának előadása zárta Oktatást támogató tartalomfejlesztés a könyvtárban címmel. De közben volt egy kerekasztal beszélgetés Gombos Péter, Péterfi Rita és Dr. Tóth Máté kutatási eredményeiről.

Kép forrása

Esések, emelkedések
És ezzel el is jutottunk a lényeghez, mert Dr. Tóth Máté eredményei igazán meghökkentőek. 
A kutatás szerint a könyvtárakat használók száma Magyarországon 2,28 és 2,36 millió fő közötti sávban változik, azaz a lakosságnak maximum a 22-23%-a jár könyvtárba. Igaz, ebben az adatban nincsenek benne iskolai könyvtárak használói, hiszen ott más szempontok érvényesülnek. Ráadásul egy fő több könyvtárnak is lehet használója, így a kutatók biztosak benne, hogy a valós szám ennél jóval alacsonyabb. Azt is fontos megjegyezni, hogy ebben a használói számban benne vannak a gyerekek és a felnőttek egyaránt, akik az eddig tapasztalatok alapján nagyon eltérő mértékben veszik igénybe a könyvtárak szolgáltatásait.
A korábbi adatokhoz képest jelentősen csökkent azoknak a száma, akiknek semmilyen könyvtári élményük nincsen, ugyanakkor csökkent az aktív tagoknak az aránya is. A korábbi magas számokkal kapcsolatban azonban a kutató megjegyzi, hogy évtizedekkel ezelőtt minden könyvtári szolgáltatás (pl. helyben használat, tájékoztatás) beiratkozás után volt elérhető, míg ma számos szolgáltatáshoz nem kell könyvtári tagság. Azért persze a 9,6%-os arány jelentős visszaesés a nyolcvanas évekhez, hát még a hatvanas évekhez képest, de nem az a kétezres évek elejéhez képest.

Kép forrása

Okok és változások
Az is kiderül a kutatásból, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a beiratkozott könyvtárhasználók között most is felülreprezentáltak a nők. A gyerekek sokkal elkötelezettebb könyvtárhasználók, mint a felnőttek, a körükben a könyvtári tagok aránya 31,4%. Sajnos nagyon jelentős a visszaesés a diplomás könyvtárlátogatók körében. Tizenhét esztendő alatt majdnem felére csökkent a könyvtári tagsággal rendelkező értelmiségiek aránya. Viszont ennek nemcsak az az oka, hogy csökken a népességen belül az olvasók aránya, hanem azért is, mert egyre több az interneten elérhető információ. Azaz a munkához, napi tájékozódáshoz szükséges információknak csak sokkal kisebb része az, amiért könyvtárba kell menni.
Számos egyéb izgalmas részlet mellett végül is kimutatható, hogy napjaink könyvtárhasználati szokásai nem állnak távol a korábbi évek eredményeitől. Ma is jellemzően a fiatal, magas iskolai végzettségű, városi, értelmiségi munkakörökben dolgozó emberek körében magasabb a könyvtári tagok aránya. A legjelentősebb változások a korábbi évekhez képest a településtípusok körében mérhető. A kisebb városok és a főváros könyvtárhasználóinak aránya nagyobb mértékben esett vissza az elmúlt években, míg a megyeszékhelyek és a községek jellemzően meg tudták tartani vagy bővíteni tudták a használóik számát.

Kép forrása



Megosztás