Kassákizmus ma

MEGJELENT: 2018. február 6. | SZERZŐ: Ayhan Gökhan

Kassák Lajos nevével összefüggésben szokás emlegetni a Magyarországon is gyökeret vert avantgárdot, melynek kialakulásában és népszerűsítésében fontos szerepet betöltő alkotó nem múló érdemeket szerzett, olyannyira, hogy a tavalyi kerek évforduló kapcsán több kiállítást is szenteltek neki. Ezek közül még látható a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Bajor Gizi Színészmúzeum és a Kassák Múzeum szervezésében megvalósult, három helyszínen látogatható tárlat. A kiállítások az 1920-as évek izgalmas és máig érvényes epizódjait járják körül, betekintést nyújtva az angyalföldi zseni munkásságába és a művészet alakulása felvetette problémákba. Kassákot lehet rajongva szeretni és átkozva gyűlölni, egyet nem lehet csak: szó nélkül elmenni mellette. 

Kép forrása

Határtalan nemzetköziség
A Petőfi Irodalmi Múzeum tárlatán a MA című, Kassák Lajos alapította folyóirat és a művész Bécsben töltött, emigrációs korszaka ismerhető meg, pont az a fejezete az életműnek, ahol az Egy ember élete című életrajzi könyve véget ér. A Tanácsköztársaság bukása után sok más művésszel együtt Bécsbe emigrált Kassák lankadatlanul dolgozott tovább, írt és folyóiratot szervezett, az európai irodalom alakulását nem hagyva figyelmen kívül alkotott és szervezte az emigrációban is életképes irodalmi életet. Ebben az időszakban József Attila is kalauzul szegődik mellé Bécsben, s kiemelkedik a költőnek az irodalmi értékkel bíró, szerteágazó levelezése is. Mondjuk el zárójelben, hogy a MA egy-egy száma manapság meglehetősen borsos áron kel el a komolyabb aukciókon. 

Kép forrása

A ló, a madarak és Párizs
A Kassák Múzeum az egyik legjelentősebb Kassák vers, A ló meghal, a madarak kirepülnek köré épül, amely a bécsi emigráció idején, 1922-ben jelent meg, s jócskán bővelkedik életrajzi elemekben, például a Párizsba történő kalandos utazást is nyomon követhetjük benne. 1909-ben Kassák elhatározta, látnia kell Párizst, s mivel az anyagi helyzete miatt lehetetlennek tűnt egy könnyű és kényelmes út megtétele, egyszerűen fogta magát, és nekivágott gyalog, hogy nyolc hónap alatt megérkezzen a régóta látni kívánt városba. Ennek az időszaknak emblematikus eseménye a Szittya Emil költővel történő stuttgarti találkozás, akivel Kassák barátságot kötött, s aki bevezette őt a képzőművészetbe. A kiállítás segítséget nyújt abban, hogy átláthatóvá és követhetővé váljon A ló meghal és a madarak kirepülnek keletkezés- és befogadástörténete, vagy akár a más művészekre és művészeti ágakra gyakorolt hatása. A vers utolsó sorai nehezen mennek ki a fejünkből. „én KASSÁK LAJOS vagyok/s fejünk fölött elrepül a nikkel szamovár.” 

Kép forrása

Avantgárd az egész világ
A Bajor Gizi Színészmúzeum kiállítása Kassáknak egy másik oldalát mutatja meg, nevezetesen, a húszas évek avantgárd színházi megnyilvánulásaira fókuszál. Már a MA folyóiratban is helyet kaptak a színházelméleti szövegek, Kassák minden művészeti ágat és kísérletezést lankadatlan figyelemmel kísért. A számtalan, nem egyszer botrányba fulladt előadás, színházi létesítmény és művész közül említést érdemel a Palasovszky Ödön és Hevesy Iván nevéhez köthető Zöld Szamár Színház vagy a Belvárosi Színházban játszó Simon Jolán alakja, akiben az első dadaista előadót tisztelhetjük.
A három kiállítás mindegyike rendkívüli élményben részesíti a látogatókat, legfőképp azokat, akik sikeresen leszámoltak azzal a végtelenül kártékony és a művészi megértést gátló tévképzettel, hogy jó vers csak az lehet, ami rímel és szép, s hogy a szabadvers ördögtől való találmány. 

A kiállítássorozat február 25-ig látható. 
PIM: Új művészet – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban
Kassák Múzeum: Az új Kassák – A ló meghal és a madarak kiröpülnek
Bajor Gizi Színészmúzeum: Új dráma, új színpad – A magyar avantgárd színházi kísérletei




Megosztás