Haza, identitás, hit

MEGJELENT: 2018. február 5. | SZERZŐ: László T. András

Csak az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak biztosításával és erős nemzeti identitással lehet erős Európa a 21. században – mondta Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere Hartmut Koschyk, a német szövetségi kormány kivándorlási kérdésekért és nemzeti kisebbségekért felelős egykori megbízottja a Haza, identitás, hit című könyvének bemutatóján beszélt erről. 

Kép forrása       

Erős nemzetek egy erős Európáért
A miniszter a berlini rendezvényen hangsúlyozta: a magyar kormány azért küzd, hogy „az erős nemzeti identitások és nemzetek összefogjanak egy erős Európáért”. Mint mondta, nagy félreértés, hogy az erős identitások veszélyesek, mert éppen a meggyengült önazonosság és zavaros önértelmezés tesz kiszolgáltatottá a manipulációval és a gyűlöletkeltéssel szemben.
Az erős 21. századi Európa elképzelhetetlen az őshonos nemzetiségek jogainak garantálása nélkül, ami egyaránt vonatkozik határon túli magyarokra, a határon túli németekre, vagy éppen romákra. Az együttélés alapja, hogy mindenkinek joga van a saját hazájához, és senki sem érezheti magát a hazájában „másodrangú állampolgárnak csak azért, mert nem az államnemzethez tartozik”.

Kép forrása       

Identitás, nyitottság és összetartás
Hartmut Koschyk, a bajor Keresztényszociális Unió politikusa hozzátette: aki nem biztos az identitásában, fogékonnyá válik a populizmusra, a szélsőségekre és a fundamentalizmusra. Aki viszont otthon érzi magát a hazájában, és életét szilárd értékek és a hit vezéreli, az „nem zavarodik meg a globalizáció következményeitől”, ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a haza, az identitás és a hit ügyére.
Balog Zoltán a kötetet bemutató beszédében a többi között arról is szólt, hogy vannak, akik az „olvasztótégelyként” működő európai egyesült államok eszméjében látják az európai egyesülés lényegét, és rá akarják kényszeríteni másokra a való élettől idegen, „teoretikus progresszió” gondolatát, és az a felfogás is jellemző, hogy az egyesülés pusztán gazdasági integráció. Ezzel szemben Hartmut Koschyk a magyar kormány törekvéseivel megegyező módon azt vallja, hogy Európa nemzeti közösségekből áll össze, amelyeket a keresztény hitből fakadó erős identitás, a nyitottság és az összetartás jellemez.

Kép forrása       

A megosztottság ellen

A magyar kormány nemzetiségi politikájának eredményeiről szólva a miniszter kiemelte, hogy a 2010-es kormányváltás óta meghatszorozódott, kétezerről tizenkétezerre emelkedett a német nemzetiségi iskolákban tanulók száma.
Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke beszédében példamutatónak nevezte, hogy Balog Zoltán 2017-ben Berlinben az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából az 1956-os forradalom és szabadságharc roma hőseinek emléke előtt tisztelgett, és elvitte a német fővárosba a sorsukat bemutató kiállítást. A miniszter ezzel a gesztussal a Magyarországon mutatkozó megosztottság ellen is fellépett – hangsúlyozta Romani Rose.
A berlini magyar nagykövetségen rendezett könyvbemutatón csaknem százan vettek részt, köztük a CSU és a német szövetségi parlament (Bundestag) más pártjainak számos tekintélyes politikusa.



Megosztás