Hazai énekesek előadásában mutatja be a Magyar Állami Operaház január 27-én George Gershwin Porgy és Bess című operáját a budapesti Erkel Színházban Almási-Tóth András rendezésében.

Kép forrása

Négerek drámája
Gershwin 1926-ban találkozott DuBose Heyward kisregényével, aminek az alapján – az író felesége, Dorothy Heyward közreműködésével – színpadi darab is készült. A történet igen megtetszett Gershwinnek, s felvette a kapcsolatot Heywarddal, aki némi nehézségek és huzavona után odaadta a jogokat Gershwinnek. A könyv, illetve a színdarab alapján készült Porgy és Bess  librettóját az író, DuBose Heyward és Gershwin bátyja, Ira Gershwin írta meg.
Az opera története a dél-karolinai Charleston egyik fekete közösségének életét mutatja be egy koldus és egy kábítószerfüggő nő különös szerelmén keresztül. Az Almási-Tóth András rendezte darab „egy kényszerből kialakult helyen játszódik, ahol természeti katasztrófa vagy politikai üldöztetés következtében otthonukat vesztett emberek laknak. Ehhez az ideiglenes élettérhez nincs sok kötődésük, elvágyódnak onnan az ígéret földjére” – olvasható a közleményben.
A bemutató idején, 1935-ben még azért volt érdekes a darab, mert komoly, drámai helyzetben ábrázolta a feketéket, akiket korábban csak komikusan és kicsit – vagy épp nagyon – lesajnálóan mutattak be, illetve újdonság volt, hogy egyáltalán feketéket is felengednek a színpadra. 

Kép forrása

Feketék nélkül
George Gershwin röviddel a bemutató után meghalt, de dalszövegeket író Ira 1986-ig élt, és röviddel a halála előtt úgy rendelkezett, hogy a Porgy és Bess összes szerepét kizárólag négerek játszhatják. Gershwin ezzel hozzájárult ugyan több színes bőrű színész karrierjének elindításához, de alighanem álmában sem gondolta, hogy így a darabot Európa és Ázsia összes színpadáról letiltotta. 
A kitétel bevezetése előtt, 1970-ben a Magyar Állami Operaház már bemutatta saját művészeivel az alkotást, az elmúlt harmincöt évben azonban sem az Opera, sem más társulat nem játszhatta a darabot, ha nem felelt meg az előírásoknak.
A jelenlegi szerződésben Ira Gershwin végrendeletének „all-black cast” kitétele nem szerepel, így az idei évadban négy alkalommal adják elő Magyarországon a művét, s a következő évadban is játszani szeretnék – mondta Ókovács Szilveszter, az intézmény főigazgatója. A kérésnek megfelelően azonban jelzik a plakátokon, szóróanyagokon, hogy a jogtulajdonosok nem értenek egyet a feketék nélküli Porgy és Bess előadásával. A darabot bemutató sajtótájékoztatón például kiragasztották az egyik molinóra az első nagy, piros matricát: „A Porgy és Bess jelen formában történő bemutatása nem engedélyezett, és ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel.”

Kép forrása

Bőrszínfüggetlen opera
A főigazgató kiemelte, hogy az opera az egyetemes művészetnek, a humanitásnak olyan értéke, amelyet nem szabad korlátozni, kisajátítani és nem szabadna bőrszín alapján megítélni, hogy ki énekelheti. Ez az opera egy közösség darabja, s a gyermekvállalás, a gyilkosság, a hűtlenség, az öröm és szerelem is bőrszínfüggetlen, az opera pedig absztrakciós műfaj.
A rendező munkáját Sebastian Hannak díszlet- és Lisztopád Krisztina jelmeztervező segítette. A Magyar Állami Operaház Énekkarát (megbízott karigazgató Csiki Gábor) és Zenekarát Dénes István vezényli. A főbb szerepeket Palerdi András és Bakonyi Marcell (Porgy), Létay Kiss Gabriella és Sáfár Orsolya (Bess), Balczó Péter és László Boldizsár (Sporting Life), Szegedi Csaba (Crown), Haja Zsolt és Fülep Máté (Jake), Rőser Orsolya Hajnalka és Fodor Beatrix (Clara) alakítja. Az előadás táncbetéteiben a Magyar Nemzeti Balett művészei működnek közre, a koreográfiát Barta Dóra készítette.