A pénz új gondolkodásmódot hozott

MEGJELENT: 2017. december 13. | SZERZŐ: Matykó Károly

Az elmúlt év végén a Magyar Hebraisztikai Társaságnak az ELTE Tanári Klubjában tartott ülésén mutatták be a Széfer haszidim (azaz a Haszidok könyve) magyar nyelvű kiadását. 
Néhány napja a szöveggondozásban és megjelentetésben is kiemelkedő szerepet játszó dr. Koltai Kornélia, az ELTE Hebraisztika tanszékének adjunktusa beszélt Magazinunknak a kötetről. Interjúsorozatunk második részében a mű egyik szakértőjével beszélgettünk. Dr. Visi Tamás történész, filozófus, hebraista-judaista, a középkori zsidóság nemzetközileg is elismert kutatója-szakértője, az olomuci Palacky Egyetem tanára a szöveg történeti hátterét ismertette:


Kép forrása

– Milyen világ tárul elénk az életbölcsességek eme gyűjteményéből? 

– A szövegek a 12-13. századi Nyugat-Európa viszonyait tükrözik. Viszonylag kicsi zsidó hitközségeket találunk a kontinensen, főleg városokban szétszórva, a legbefolyásosabbak a Rajna-völgyben találhatóak: Kölnben, Mainzban, Spezerben és Wormsban. Eben a korszakban a pénz egyre nagyobb szerepet játszik a gazdasági életben, ami morális és intellektuális válságot okoz a keresztény társadalomban, ez a válság aztán begyűrűzik a zsidó közösségekbe is. A pénz új gondolkodásmódot hoz: teljesítményorientáltságot, és profitorientáltságot, ami sokak számára lehetőséget nyújt a felemelkedésre, ugyanakkor felül is írja a hagyományos szolidaritást a közösség tagjai között. A teljesítményorientált üzletemberek könnyen gátlástalannak, könyörtelennek tűnnek. Vallási vezetők rémülten látják, hogy a hagyományos értékek hogyan válnak fokozatosan irrelevánssá a mindennapi életben. Ugyanakkor a teljesítményorientált gondolkodás a vallási eszméket is átalakítja: a bűnre egyre inkább egyfajta tartozásként tekintenek, amit ki kell Istennek fizetni. A jótettek ugyanakkor spirituális profitot generálnak, amivel kiegyenlíthetjük tartozásainkat. Középkori keresztény teológusok az egyházat időnként egy nagy bankként írták le, amelynek tőkéjét a szentek jótettei hozzák létre. Az egyház mintegy „fölvásárolja” a bűnösök tartozását, és kifizeti azt istennek, ugyanakkor penitenciát ró ki a bűnösre, aki immár nem Istennek, hanem az egyháznak az adósa. Zsidó vallási gondolkodók nem ötlöttek ki ehhez hasonló gondolati modellt, de a Széfer haszidim egyik alapgondolata az, hogy isten állandóan patikamérlegen méri ki az ember bűneinek és jótetteinek súlyát. Szorgosan kell gyakorolnunk a kegyes tetteket, hogy azok jobban húzzák le a mérleg serpenyőjét, mint elkövetett bűneink súlya. 

– Mintegy három évszázaddal a nagy keresztény reformátorok előtt már megjelent a zsidóságon belül is a korszak kritikája, szembeállítva a régi „romlatlan” vallási tradíciókkal?

– A Haszidok könyvében is megtaláljuk azt a fajta kettősséget, amit a keresztény gondolatvilágban: egyfelől tiltakozik a régi értékek lábbal tiprása ellen, bűnösnek, romlottnak látja a kor társadalmát; másrészt a bűn és a jótettek közti kapcsolatot az adósság-kifizetés mintájára gondolják el, mintha volna valami spirituális pénz, amivel ki lehet fejezni a bűnök és jótettek értékét. Továbbá, a teljesítményorientált gondolkodásmód új vallási értékek kiindulópontja lett. A Széfer haszidim azt tanítja, hogy nem szabad megelégednünk a Tóra parancsainak megtartásával, hanem úgy kell viselkednünk, mint egy talpraesett, találékony, és agilis ügynök, aki istennek tetsző projekteket menedzsel. Minden szituációban önállóan és kreatívan kell újragondolnunk, hogy „főnökünk”, vagyis isten, minek örülne a legjobban ebben a helyzetben, mi a legnagyobb lelki haszon, ami az adott helyzetben elérhető. Ez végül is a haszidut, a „jámborság”, azaz a könyv központi fogalma. A pénzgazdálkodás megjelenése új problémáknak lett a forrása, de új konceptuális eszközöket is adott a vallási gondolkodók kezébe. Ez a történelmi állapot tükröződik a könyvön.




Megosztás

Egypercesek

PEN American-díjas lett King

PEN American-díjas lett King

A szólásszabadság, az írástudás és az információhoz való szabad hozzáférés lelkes szószólója

Tudnom kell –, hogy mitől letehetetlen

Jogait már a megjelenése előtt több mint húsz ország kiadója megvásárolta

Jogász és prosti – 2 in 1

Nyers szókimondás és a tarka nyelvi petárdák

Magyar-lengyel két jó barát…

Útikönyv kiváló fényképanyaggal, izgalmasan megírt történelmi epizódokkal

Putyin kémkedő verebe

A szenvedély veszélyes, mint a kémkedés Moszkvában

Feliratkozás a hírlevélre

Email