A közeli múltban, számomra szerencsés véletlenek sorának következményeként betévedtem a sátoraljaújhelyi levéltárba. Már majdnem azt írtam, hogy, mint mindenki, hiszen nehéz elképzelni, hogy a helyi levéltárosokon kívül bárkinek is dolga akadna egy ilyen világváge intézményben. De nem írhattam, mert hamar kiderült, meglepően komoly kutatóforgalom zajlik itt. Évente öt-hatszáz tudományos kérdés tisztázásában is segítséget nyújt a levéltár. 
Persze nincs mit csodálkozni a dolgon, hiszen a magyar kultúrtörténet szempontjából az egyik legizgalmasabb intézményünk a Zempléni levéltár. Itt dolgozott, mint „a vármegye napibérese" 1820-tól 1831. július 31-ig Kazinczy Ferenc, a magyar irodalom és persze a magyar nyelv megújításának egyik legnagyobb alakja. Aki eljut az újhelyi levéltárba, az nemcsak Kazinczy Ferenc íróasztalát és székét veheti szemügyre, de még abba kézírásos a mutatóba is belelapozhat, amelyet maga Kazinczy írt, szerkesztett. 

Csodás papírok
A gyűjtemény logikai rendjét Szirmay Antal (1747-1812) vármegyei főjegyző, történetíró dolgozta ki, s az ő nyomdokain haladt Kazinczy is. Ők ketten alakították ki a 16-18. századi megyegyűlési iratokat tartalmazó, Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok gyűjteményét, amely a levéltárnak legérdekesebb és egyik legtöbbet kutatott része. A gyűjteményben olyan csodák vanna, mint a magyar királyok és német-római császárok, erdélyi fejedelmek, egyházi főméltóságok, arisztokraták, hadvezérek levelei. A levéltári iratok között azonban akad más csemege is. Olyan érdekes darabok találhatóak itt, mint pl. Dobó Istvánnak, az egri várvédelem hősének 1558-ból való végrendelete, Wesselényi Ferenc nádor közel száz levele, de akadnak itt a megyegyűlések jegyzőkönyvei 1558-tól, adószedői, nemességi, koleralázadási iratok, összeírások, s itt találhatók Bocskai, Bethlen, a Rákócziak szabadságmozgalmainak, a reformkor jeles alakjainak, köztük Kossuth Lajosnak a levelei. Vannak itt községi urbáriumok, követi jelentések, számadások, határozatok, a világhírű tokaji szőlőműveléssel és borkereskedelemmel kapcsolatos iratok, számtalan néprajzi, irodalomtörténeti vonatkozású irat, árszabások, céhszabályzatok, esküszövegek, híres magánperek iratai, a mindennapi élet elmúlt évszázadainak, egyszóval kultúránknak a dokumentumai.
A levéltári iratanyag teljes terjedelme több mint 2100 iratfolyóméter.

Egyedülálló hangulat
Külön említésre méltó a levéltár két régebbi helyiségének bútorzata, amely 1776-ból való. A csodálatos szekrényeket Speck József újhelyi asztalosmester álmodta meg, aki nemcsak bútorkészítőként remekelt, de céhét is közmegelégedéssel vezette, legalábbis erre vall, hogy később Sátoraljaújhely polgármesterévé is megválasztották.
A megyeháza 1754-1767 között készült el, akkor hozták létre a levéltárat, amelyet azután – éppen Kazinczy kezdeményezésére – 1832-1839 között három teremmel bővítettek, majd 1844-ben az öt termet egybenyitották. Ma is ezekben őrzik a megye teljes feudáliskori iratanyagát a 16. századtól 1849-ig. Az egész falfelületet kitöltő, lenyűgöző szekrénysorok, s a viaszosvászon takarókkal ellátott, számozott polcok, a vasablakok, a vasajtók látványnak is szépek, az országban egyedülállóan idézik a 18-19. századi levéltár hangulatát.

Az emberiség kincsei
És, ha már a nemzet nagy levéltárosát is annyiszor kellett itt megemlíteni, érdemes azt is elmondani, hogy a hagyomány szerint Kazinczy levéltári foglalkoztatásával a vármegyének kettős célja volt: egyrészt a szegényen élő, de mindenki által tisztelt irodalmi vezérnek és családjának anyagi segítséget kívánt így nyújtani a vármegye, másrészt nagy tudását, történelmi ismereteit, rendszeretetét, ügybuzgalmát a levéltári munkába bevonva kamatoztatni kívánta. Lett is eredménye a kamatoztatásnak: Kazinczy – a tizenegy év alatt, amit itt töltött –  újításaival modern intézménnyé tette a feudális szokásokkal terhelt megyei hivatalt.
De nyilvánvaló az is, hogy szerette munkáját. Levéltáráról így írt egy alkalommal: „...Igen számos, igen nagy tekintetű írásaink vágynak, ezek nem egyedül a megye, nem egyedül a haza, hanem az egész emberiség kincsei, s a később idők … innen szednek majd fényt régibb történeteink homályainak felvilágosítására. "