A jó címadáshoz ugyanolyan tehetség szükségeltetik, mint a jó vershez. Címkészség. A huszadik század magyar irodalma számos, a zsenialitás határáig merészkedő kötetcímet tartogat, ezekből válogatva esett a választásunk tízre, nézzük is mindjárt az elsőt.

Vér, ló, ikonok
Vér és arany. Ady Endrének soha nem kellett a szomszédba mennie, hogy találó címekkel lepje meg az olvasót. A címadás felekezet nélküli, mindenható pápája negyedik kötetének címével hatalmas csapást mért a satnya magyar ugaron tenyésző elavult hazafiasságtól és összetört szívektől fáradt kötetekre. Verseskötetének címe, mint egy kíméletlen bosszúfilm, arcunkba hasít, a háttérben a rendező, Francis Ford Coppola borostás lihegése hallatszik alig hallhatóan.
Herceg, hátha megjön a tél is. Babits Mihály verseskötetében Tél herceg fehér selyemből varrt, a Hókirálynőt is megbabonázó kesztyűje tűnik fel a szigorú horizonton. Lesz fehérsége, barnasága, lesz jégvirágos tarkasága, mikor fehér gyászát felölti Irisz. Csak érjen ide, csak érjen meg. 
A ló meghal, a madarak kirepülnek. A fém- és acéltisztelő Kassák Lajos a szürrealista cirkusz zűrzavarából előbújó, állatokkal jócskán telezsúfolt kötetcíme egy hosszú és kalandos trip Párizzsal felhízlalt közepébe repít, napszemüveg és mentőmellény erősen ajánlott, máskülönben nem éljük túl a Kassák megteremtette sugárzó utazást. Alighanem a legjobb cím mellett a magyar költészet egyik leghosszabb kötetcímének díjára is jó eséllyel pályázó Kassák állatfarmja után Stephen King irigykedne egy sort, annyira mellbevág és annyira misztikus hatást kelt. 
Külvárosi ikonok. Ennél karcosabb címet aligha választhatott volna Nikotinfejedelem elsőszámú hódolója, az angyallábakon járó Pilinszky János. A külváros megidézi a peremlétet, a peremvilágot, míg az ikon a misztika, a természetfeletti hangulat ánizslikőrillatát hozza el. Arról már nem is beszélve, hogy Florenszkij szintén kikacsint a cím mögül. A kettő találkozásából született cím szálkás, határozott, lüktet. Tagadhatatlanul Pilinszkyé.

Halálraítélt Szaturnusz
Járkálj csak, halálraítélt! Radnóti Miklós fenyegetés uralta címe több mint szomorú, mindazonáltal férfias is. Ólmosan felnőtt. Akárhogy is mész-mendegélsz, véged van, megölnek. Járkálj erdőn, mezőn, városon, szerelmeken és barátokon át, sorsod elkerülhetetlen, halálraítélt. Akasztófák és lövészárkok árnyékolta cím, végzetes szögesdróthangulat, munkatáborsötét lopott feketéje a betűkön. Alighanem a magyar költészet legkeményebb címe.
Merülő szaturnusz. A manótestben bérlőként ténfergő Weöres Sándor egyszerre több dimenzióban létezett, az ő valósága nem e Földről való. Kötetcíme felidézheti a mitológia óceánját a benne élő teremtményekkel, míg a fogékonyabbak űrbéli utazást sejthetnek mögötte, vagy egy Donald Trump klímavédett ablakán bekukucskáló, kínai akcentussal zúgó drónt. 
A némaság könyve. A Bari Károly jegyezte kötet maga a tökélyre emelt nyugtalanság és kétségbeeséssel megfertőzött reménytelenség utolsó, piros cégérbe foglalt állomása. Erre már senki nem jár, csak a némák, a holtak. Vagy hihetünk még annyira, hogy elhiggyük, az angyalok is némák? Hogy némaság és tisztaság azonos? Hogy a beszéd megfertőz és a némaság fertőtlenít? Egy megíratlan evangéliumi rész titokzatossága és izgalma bújt el a címben. 

Gogol Marienbadban
Gogol halála. A huszadik század vége felé keletkezett Tolnai Ottó verseskötet címe azonnal megállít. Ha csak a címre figyel az értő szem, mi egyebet, mint a Holt lelkek szerzőjének halálát elmesélő, arról részletesen beszámoló könyvet gyanít a cím mögött. Azonban ki kell, hogy ábrándítsuk, más, jobban mondva, a lényegnél érzékenyebb dolgok felmutatása mentén nehezedik a kötet, úgy, mint egy Trieszt partjainál veszteglő tankhajó. És hogy ebben milyen szerep jut Gogolnak és az ő kellemesen érdes oroszsággal csámcsogó halálának, nos, olvassuk el a verseskötetet. 
Hogy nő az ég. Kántor Péter verseskötetének címe azért is különleges, mert a gyermeki rácsodálkozás hangszálérzékeny-gesztusa sűrűsödik benne. Már önmagában a rácsodálkozás eleve illetékessé tesz a gyermekiség címére, noha a gyermekiséget ki kell érdemelni. Hogy nő az ég, a Mennyekig ér, hogy nő az ég, esni fog mindjárt, mint egy Petri-versben. Ég és föld találkozása, felvég és alvég összeérése a címben. Szép. 
A vendégszerető, avagy Szindbád Marienbadban. Na, de mit keres a Szőcs Géza kötetcímben szereplő Krúdy hős a cseh városban, Marienbadban? A rejtély kiderítéséhez vessünk magunkat a könyvbe, ha az elmúlt több mint két évtizedben – mióta megjelent, nem tettük volna. A cím ragad, sodor magával, nehéz nem észrevenni: jó cím és jó kötet.