Alkoholisták

MEGJELENT: 2017. április 18. | SZERZŐ: László T. András

Elárverezik az Anonim Alkoholisták nevű szervezet kézikönyvének géppel írt ritka kéziratát, amelyet az aukciót megelőzően most először a nagyközönség is szemügyre vehet. Az árverést bonyolító Profiles in History közlése szerint a százhatvanegy oldalas dokumentum várhatóan két-hárommillió dollárért (hat- nyolcszázmillió forint) cserél gazdát a június 8-ára meghirdetett kaliforniai aukción. 

A Nagy Könyv

Az árverést megelőzően a manhattani Questroyal Fine Art galériában állítják ki május 18. és 20. között a szervezet tagjai által csak a Nagy Könyvként emlegetett írást. Az először 1939-ben megjelent könyv leírja azt a tizenkét lépéses programot, amelynek célja a függőség felszámolása. A kézikönyvből több mint harmincmillió példány kelt el világszerte és az amerikai Kongresszusi Könyvtár 2012-ben beválogatta azon nyolcvannyolc könyv közé, amely segített „megformálni Amerikát”. 
Az 1971-ben elhunyt Wilson, akit a szervezeten belül Bill W.-ként ismernek, feleségére, Lois-ra hagyta a kéziratot, amely most kalapács alá kerül.

Optima és unikum
Ami azt illeti, nálunk sem volt ritka madár az alkoholista. Valamikor, még az Ancien régime-ben, egyszóval a múlt században, a sportlap írógépeit püföltem. Ha jól emlékszem az NDK-ban gyártották ezeket a monstrumokat, Optima volt a neve, közel húsz kilót nyomott, a viharos kereszthuzat sem tudta lesöpörni az asztalról. A lapnál szinte mindenki ivott. Szeszelt a főszerkesztő, a helyetteseik – isten nyugosztalja őket – fonatos ötliteres demizsonból nyakalták a szeszt, söröztek, boroztak, unikumoztak – azt a régit, nem a zwackosat – a rovatvezetők, a helyetteseik, a munkatársak, a gyakornokokat pedig lehajtották a sarki henteshez parizerért, szalámiért kolbászért, s ha megérkeztek készíthették a szifonnal a szódavizet, s számukra is csurrant, cseppent valami.
Közben győzött a Honvéd, a Fradi, meg a Balmazújváros, kikapott a Diósgyőr, az atléták futottak, a súlyemelők súlyt emeltek, a bokszolók püfölték egymást, mi meg megírtuk – a gigászi Optimán – készült a lap. S a fene tudja hogyan, de mindig elkészült. Időre. 

A döbbent párttitkár   
A sok hajdani italos közül is kirívott két kiváló kolléga: F és B. Mindketten tehetséges fickók, csak ugye, az alkohol. Utóbbi szóvirágok özönével kérte az italát a sajtóház földszinti klubjában. Valahogy így:
„Drága, édes asszonyom! Kaphatnék kegyedtől egy dermesztően hideg sört!” 
Egyszer, kissé bekonyakozott állapotban, betévedt az olvasószerkesztő szobájába – mellesleg a lap jóindulatú párttitkára volt –, aki gyanútlanul, mint „szakértőt” megkérdezte:
– Nem tudsz valami jó sörözőt?
– Hát a Gösser!
– Hol van?
– Hol van, hol van? Hát a Bem téren. Ott ahol ötvenhatban azt tetszett ordítani, hogy „Halál a kommunistákra!”

Nem történt semmi, részeg ember, bolondot beszél.

Rétesbolt 
F. a rétesboltot a kedvelte a legjobban. Ott álcázásul néhány kőszikla rétes is árválkodott a vitrinben, a kommersz konyak, unikum és szikvíz volt előnyben. Csak állva lehetett inni. Ott volt a közelben, le a negyedikről, átmentünk az átjáróházon és már ott zöldellt a bolt. Az ember becsapott egyet, kettőt, hármat, mindjárt gyorsabban kopott az Optima. F. kolléga is becsapott kettőt-hármat, az is lehet, többet. Aztán kiötlött valamit, le a lépcsőn, átjáró ház, rétes bolt, vissza. Ez így ment egész délután. A főszerkesztő szobájában ugyanez folyt, persze terített asztalnál fröccsöztek, konyakoztak a vendégek, s a vendéglátó. A honi sajtó nagyhatalmú főnöke és egy másik főszerkesztő a házból – igazi vonalas ember. Éppen koccintottak, amikor az ajtóban – hősiesen áttörve a titkárnők hadán – megjelent F. Imbolygott, mint viharban a balatoni nádas, egy robosztus Optimát szorongatott. Aztán gondolt egyet, odavágta a gépet a lábuk elé és ezen történelmi szavakat intézte hozzájuk: „Írjon nektek a jó édesanyátok!”
Nem történt semmi, részeg ember, bolondot beszél…
   
 

Megosztás

Egypercesek

Önéletrajzot írt a volt újpesti focista

Önéletrajzot írt a volt újpesti focista

Őszintén ír pályafutásáról és pályán kívüli életéről

Vérfagyasztó lápkirálylány

„Szenzációsan jó pszichológiai vívódás”

Az aviátor felesége navigátor

Ez esetben Anne Morrow volt Charles Lindbergh mögött

Magyarul is ír Tom Hanks írógépe

Az egyes novellák mindegyikében megjelenik valamilyen módon egy írógép

Marék-mesék a Projektben

„Remélem, hogy ezt az érdeklődést új könyvekkel tudom majd megköszönni”

Feliratkozás a hírlevélre

Email